Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - Háborús adózási kérdések

618 olcsóbbodás. Ennélfogva a felek alapmegállapodását az időközben beállott árváltozás érvényében nem érintette. Ez a kérdés azonban annálfogva is közömbös, mert felperes nem teljesítést, hanem kárt követel; a szerződési kötelezettség helyébe lépett kárkövetelés mérvét csökkentő vagy korlátozó jogszabály pedig nincs. Bndapest, 1942. évi október 5. napján. Politzer Sándor, a választott bíróság elnöke, Dr. Párniczky Ede, Büchler Izsó választott bírák, Dr. Sebestyén Péter jogügyi titkár. (271/1942. szám.) Hatáskör. — (20.) Az ügyletbe élőszóval vagy írásbeli nyilatkozattol való belépésnek nem lehet azt a hatályt tulajdonítani, hogy ezzel az utólag belépő fél a korábban általa ügynöki minőségben aláírt okiratban kizárólag az eredeti szerződő felek által kikötött hatásköri alávetést saját magára is vonatkoztatta. A felperes keresetében a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának a hatáskörét az 1881. évi LIX. tc. 94. §-ának 6) pontjára alapította. A felhozott törvényhely szerint a választott bíróság hatáskörébe tartoznak a kereskedők között kereskedelmi ügyletekből eredő peres kérdések, ha a felek magukat ezen kivételes bíróságnak az ügyletkötés alkalmával, akár később írásban kifejezetten alávetették. Az elsőbíróság a II. r. alperes részéről a választott bíróság hatáskörének hiánya miatt támasztott pergátló kifogásnak helytadott. Megállapítása szerint a felperes és II. r. alperes között a kereset alapjául szolgáló ügylet létre sem jött és így érvényes hatásköri alávetés sem keletkezhetett. A felfolyamodási bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy II. r. alperes a hivatkozott törvényhelyben foglalt rendelkezésnek megfelelően állított-e ki olyan okiratot, melyben magát az ügyletkötéssel egyidejűleg vagy azt követően a választott bíróság hatáskörének alávetette. A felperes az alávetés igazolására csatolta az eredeti kötlevelet, melyen a II. r. alperes névaláírása látható és amely a választott bíróság hatáskörének kikötését valóban tartalmazza. Az ítélőtábla a perben csatolt okiratból minden kétséget kizárólag megállapította, hogy a kötlevelet II. r. alperes eredetileg csak mint közvetítő ügynök írta alá és pedig akkor, amikor eladóként egyedül I. r. alperes szerepelt. A II. rendű alperes csak ezt követően, az okiratnak ügynöki minőségben történt aláírása után jelentette ki, hogy a felperes őt tekintse eladónak. Ezek szerint nincs olyan okirat, amelyben II. rendű alperes az ügyletkötéssel egyidejűleg, mint eladó, magát a választott bíróság hatáskörének alávetette volna. Ha később be is lépett az ügyletbe mint eladó, ez csak annyit jelent, hogy II. r. alperes az ügyletből eredő anyagi kötelezettségeket magára vállalta, de a II. r. alperesnek az ügyletbe való belépése hatásköri alávetést eredményező perjogi következményekkel nem járt. Az ügyletbe élőszóval, vagy írásbeli nyilatkozattal való belépésnek nem lehet azt a hatályt tulajdonítani, hogy ezzel az utólag belépő fél a korábban általa ügynöki minőségben aláírt okiratban kizárólag az eredeti szerződő felek által kikötött hatásköri alávetést sajátmagára is vonatkoztatta. Minthogy a kifejtettek szerint nem állapítható meg az, hogy II. r. alperes a választott bíróság hatáskörének magát írásban alávetette volna, a II. r. alperesnek a hatáskör hiányára alapított pergátló kifogása alapos. Ezért a felperes felfolyamodásának a kir. ítélőtábla helyet nem adott. Budapest, 1942. évi szeptember 21-én. (P. V. 7698/1942. sz.) Adorján Ferenc