Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Magyar ár- és jegybankpolitika

73 állam, — elsősorban a mezőgazdasági államok — amelynek exportfeleslege van. Az okok felsorolását folytathatnám, ez azonban olyan árnyalati részletekbe vinne, amelyek nagyon tanulságosak ugyan, de végeredményben nem sokat változtatnak azon a képen, amelyet nagy vonásokban felvázolni törekedtem. A helyzet diagnózisát a következőkben foglalhatom össze : hadigazdálkodás állapotában vagyunk, éppúgy, mint az egész világ ; az ezzel járó áldozatokat viselnünk kell, ahogyan mások is viselik. Mindent elkövetünk, ami emberileg lehetséges, hogy a helyzet természetéből adódó hatásokat és visszahatásokat a hitelpolitika rendelkezésünkre álló eszközeivel mérsékeljük ; törekszünk, hogy a pénzforgalom terén rendet tartsunk, hogy hitelszervezetünk épségét és vele együtt gazdaságunk ellenálló és teljesítőképességét megóvjuk arra az esetre, ha netalán még nehezebb idők jönnének, mint amilyenekben ma élünk. Normális idők normális mértékével a mai helyzetet mérni nem lehet ; de nyugodtan merem állítani, hogy a jelenlegi európai viszonyoknak megfelelő, szerényebb mértékkel mérve, a helyzetünk jobb és egészségesebb, mint akárhány más európai országé. Világosan mutatja ezt az is, hogy az év vége óta a bankjegyforgalom is, a váltótárcánk is az évadnak megfelelő csökkenő tendenciát követ ; látszik tehát, hogy helyzetünk alakulása az annyira fontos elaszticitását nem vesztette el. Nem kis előnyt jelent az is, hogy a háborúból két és fél év már elmúlt és hogy sok olyan nehézség, amely másutt már régen beállott, nálunk csak most válik érezhetővé. Igyekezni fogunk, hogy ezt az előnyt ne veszítsük el. Evégből hitelgazdálkodásunkban — úgy, ahogy azt eddig is tettük — a változó helyzethez továbbra is rugalmasan alkalmazkodni fogunk. Hitelpolitikánk eszközeit és irányvonalait ismertetnem, azt hiszem, nem kell. Európaszerte a hitelpolitikának egész fegyvertára alakult ki ; e tekintetben sem rossz a helyzetünk, mert itt is vannak tartalékaink, amelyeket még nem merítettünk ki. Ha szükség lesz rá, ezeket a tartalékeszközöket elő fogjuk venni és azoknak a helyzethez mérten — a pénz- és tőkepiacon egyaránt — érvényt fogunk szerezni. Nem fogunk kapkodni, nem fogunk túlzásokba esni, hanem megfontoltan — ahogy eddig is tettük — meg fogjuk keresni a helyes magatartásnak azt a módját, amely nemcsak a jelenben, hanem a jövő szempontjából is a lehető legkisebb áldozattal jár.