Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Csendes társasági szerződések a gyakorlatban

X Magyar ár- és jegybankpolitika — Baranyai Lipót beszéd-e a Magyar Nemzeti Bank közgyűlésén. Tisztelt Közgyűlés ! A főtanács évi jelentését végiglapozva, azt látjuk, hogy gazdasági életünk az elmúlt esztendőben az árak erőteljes emelkedésének a jegyében zajlott le. Ennek a hatásait mutatják az évi jelentésünk adatai és ezt tükrözik vissza az előttünk fekvő mérleg számsorai is. Az árak alakulásának ez a mindenre kiterjedő jelentősége indít arra, hogy felszólalásomban elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozzam. Ezt követően a jegybank éwégi státusához szeretnék majd néhány kommentáló szót fűzni ; annyit, amennyi a hitelügyi helyzet áttekintéséhez szükséges. Ami az árakat illeti, a hivatalos gazdaságpolitika egyik legfőbb feladata abban áll, hogy a hadigazdálkodás természetéből adódó drágulást fékentartsa és az árak emelkedését csak ott engedélyezze, ahol ez valami okból múlhatatlanul szükséges. A végső cél mindig az, hogy az árak — az indokolt és szükséges korrekciók végrehajtása után — a stabilitás állapotába jussanak. A kompetens miniszter urak megismételt kijelentései szerint a mi gazdaságpolitikánk is erre törekszik. Kérdés tehát, hogy helyes és szükséges volt-e az áraknak az a nagyarányú emelkedése, amely nálunk a háború kitörése óta végbement. Erre a kérdésre törekszem megfelelni, mégpedig különösen a mezőgazdasági árak tekintetében, mert a háború kitörése óta ezek emelkedtek legjelentősebben és mert az árfejlődés szempontjából elsősorban éppen a mezőgazdasági áraknak van döntő jelentőségük. Szerintem a kérdésnek két oldala van ; az egyiken az ország belső jövedelemeloszlásának a szempontja, a másikon az exportjavaink külkereskedelmi csereértékének a szempontja áll. Mind a kettő abban a hosszantartó súlyos krízisben gyökerezik, amelyen a mezőgazdasági országok — közöttük mi is — a húszas évek végén és a harmincas évek folyamán keresztülestek. Valamennyien tanúi voltunk ennek a krízisnek ; emlékszünk, hogy a mezőgazdasági árak átlaga rövid idő alatt a felére zuhant. Voltak árak, melyek még ennél az átlagnál is sokkal alacsonyabb szintre süllyedtek ; így például egyik legfontosabb terményünknek, a búzának az ára egyharmadára és még mélyebbre esett vissza. Estek az ipari árak is, de sokkal kisebb mértékben. A következmény az lett, hogy a jövedelemeloszlás a mezőgazdaság hátrányára lényegesen eltolódott ; a falu lakosságának az életszintje olyan elkép5