Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - Háborús adózási kérdések

635 HÍREK Külföldi gazdasági jogi hírek: Reinhardt német birodalmi pénzügyminiszteri államtitkár bejelentette, hogy 1943. január 1-töl kezdve a munkavállalók az Eiserne Sparkonten (ismertetését lásd 1941. decemberi híreinkben [EL óvf., 637. o.]) elnevezésű különleges takarékbetétszámlákra az eddigi legfeljebb napi 1 márka, illetőleg heti 6 márka, illetőleg havi 26 márka helyett 1.50, ill. 9, ffl. 39 márkát fizethetnek be a megtakarított munkabérükből, illetőleg fizetésükből. A befizethető mminrális összeget az eddigi 0.50, ill. 3, ill. 13 márkáról 0.20, ill. 1, ill. 5 márkára csökkentik. Egyúttal kiterjesztette a takarékbetétszámlákra befizethető rendkívüli javadalmazások körét is. Míg eddig csak karácsonyi és újévi remunerációkat lehetett befizetni, ezentúl más természetű egyszeri javadalmazások is beiizethetők, minden javadalmazásból azonban csak legfeljebb 500 márka, az összes évi javadalmazásokból pedig évente legfeljebb 1000 márka. Az Egyesült Államokban új törvénnyel módosították a többletnyereségadóról (Excess Profits Tax) érvényben lévő rendelkezéseket. Eddig a társaságok egész nyereségük után 18%-os adót fizettek. Az után az öszszeg után pedig, amellyel évi nyereségük az 1936—39. évek átlagos (ú. n. standard-) nyereségét meghaladta, 75%-os külön adót voltak kötelesek fizetni olymódon azonban, hogy ez a különadó az egész nyereség 22%-ánál kevesebb nem lehetett. — Az új rendezés szerint a társaságok egész nyereségük után mindenekelőtt 18%-os rendes adót, majd 12%-os külön adót fizetnek. Az átlagos nyereséget meghaladó nyereséget pedig 100%-os adó sújtja. Ez a 100%-os adó azonban sohasem lehet kisebb, mint az egész nyereség 10%-a. Minden esetben azonban a magasabb kulcsot kell alkalmazni. — Míg az eddigi törvényes rendezés szerint a társaság tiszta nyereségének legkevesebb 40%-át köteles volt adóban megfizetni, addig az új törvény szerint a standardnyereség 70%-ánál magasabb összeget nem tarthat meg. Újabb olasz rendelkezések értőimében a zsidók a jövőben a tőzsdén készpénz- és határidőügyleteket csak olymódon köthetnek, hogy az értékpapírok tényleges átvételének, illetőleg szállításának legkésőbb a hó végén meg kell történnie. Egy-egy zsidó értékpapírügyletei az állampapírok kivételével, a havi 100.000 líra összeget nem haladhatják meg. * A spanyol kormány rendeletet bocsátott ki, amely a hitelnyújtást bizonyos mértékben állami ellenőrzés alá helyezi. A rendelet értelmében — egyéb kisebb jelentőségű megszorításokon kívül — a bankok a jövőben csak a bank- és tőzsdeügyi vezérigazgatóság (a bankokat ellenőrző legfelső központi szerv) engedélyével nyújthatnak jelzáloggal biztosított hiteleket és alakíthatnak át más biztosítékkal fedezett hiteleket jelzáloghitelekké. Értékpapírlombardhiteleket a jövőben csupán a felek által aláírt és szabályszerűen kiállított adóslevél alapján csak meghatározott időtartamra szabad nyújtani. * A finn kormány törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely a kormányt pénzügyi téren messzemenő