Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - Háborús adózási kérdések

633 IRODALOM Szladits-féle Magyar Magánjog. Kötelmi jog különös része (VI). A munkajogi kódex keretében tárgyalja Vincenti a vállalkozási szerződést is, ami bizonyos eltérést jelent az eddig megszokott rendszerbeli felosztással szemben. Eddig ugyanis munkajog alatt azokat a szerződéseket értettük, amelyeknek tárgyát kizárólag a munkavállalónak testi vagy szellemi munkaereje képezte, míg a vállalkozási szerződésben a munka mellett lényeges szerepe van a tőkebefektetéseknek is, sőt ez az eltolódás a tőke javára néha odáig terjed, hogy az ügyletnek munkatényezője teljesen háttérbe szorul. A meghatározott mű előállítását alapul véve szerző' akként disztingvál, hogyha helyettesíthető dologról van szó, melyhez az anyagot a vállalkozó maga adja, akkor vételi ügylet forog fenn, mígha a dolog nem helyettesíthető, akkor vállalkozási szerződés. Mi talán jobbnak vélnők azt a disztinkciót, hogyha a tőkét, közelebbről: az anyagot a megrendelő adja, akkor munkavállalási szerződéssel, míg ha a másik fél adja azt is, akkor vállalkozási szerződéssel állunk szemben. Helyesen állapítja meg a szerző, hogy az utóbbinál lényeges szerepet játszik a kockázat vállalása is, továbbá, hogy feltalálhatók benne a megbízási ügylet egyes elemei is. Kimerítően tárgyalja szerző a megrendelőnek és a vállalkozónak egymáshoz való jogviszonyát, kölcsönös jogait és kötelezettségeit, a teljesítés elmulasztásának vagy a késedelemnek, továbbá a megrendelés visszavonásának jogkövetkezményeit, a vállalkozó szavatosságát, a többletmunka és pótmunka kérdéseit. Itt tartjuk megemlítendőnek az úgynevezett felárvitákat, amelyek olyankor adódnak, ha a vállalkozási szerződés alapját képező költségvetés anyag egységárai vagy munkabérei a teljesítés tartama alatt emelkednek. Általában szabály az, hogy ezek a megrendelőre átháríthatok, kivéve, ha ezt a szerződés kifejezetten kizárja; de ismét kivétel a kivétel alól, ha az árakat vagy munkabéreket maga a hatóság kötelezőleg emeli, ami a szerződés ellenkező rendelkezésével szemben is érvényesül. A munka jogviszonyai között tárgyalja szerző az alkuszi szerződést és a díjkitüzést is, utóbbival kapcsolatban a nyilvános pályázatok szabályait, amely utóbbinál kiemelendőnek tartjuk, hogy az úgynevezett közmunkáknál — melyeknél hatóság vagy más közjogi testület a megrendelő — a nyilvános pályázat kötelező és a vonatkozó kormányrendeletek zárt verseny pályázatot is írnak elő. Dr. Villányi László tollából jelent meg az ügyvitel tana, melynek keretében teljes tudományos és gyakorlati felkészültséggel tárgyalja a megbízó* nélküli ügyvitel, a letét és a fogadósok felelősségének szabályait. Jogászi szabatossággal határolja el a megbízást egyfelől a meghatalmazástél, másfelől a szolgálati viszonytól, amellett külön tárgyalja a garancia-szerződéseket is. Erős gyakorlati érzékre vall a megbízott gondosságának és ebből eredő felelősségének kifejtése, amely utóbbinak még a szakértő megbízottal szemben is megvannak a maga reális határai („a tudomány mai állása és a szakértő körök tapasztalatai"). Megtaláljuk a fejezetben a megbízott díjazásának, a költségmegtérítésnek és a hatósági díjszabásnak szabályait, nemkülönben tiszta képet nyerünk a megbízás nélküli ügyvitel — ú. n. negotiorum gestio — kényes szabályairól is. Ezután tárgyalja a letéti szer-