Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - Háborús adózási kérdések

üzemében szabad. A rendeletben részletezett 26 Budapest környéki helység területére élő és vágott libát és kacsát szállítani nem szabad. Az e helységek területén baromfiárusításra jogosult kereskedők szükségletüket csak a budapesti nagyvásártelepen, vagy a Magyar Libamáj kiviteli Egyesülés bontóüzemében szerezhetik be. Őstermelő Budapestre — a hízott liba és bontóüzemében szerezhetik be. A belföldi származású kenderkórót, továbbá gerebenezett, tilolt kendert és kenderkócot, valamint kártolt és szalagosítotí tilolt kendert az ország területéről a visszacsatolt délvidéki területekre és viszont, továbbá a visszacsatolt délvidéki területekről bármely vámkülföldre csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. A szállítási igazolványt a m. kir. külkereskedelmi hivatal állítja ki (6620/1942. M. E. sz. r., Bp. K. 1942. nov. 14.). A vágómarha és vágóborjú forgalmának és levágásának szabályozásáról szóló 418.900/1942. K. M. sz. (Bp. K. 1942. szept. 16.) ill. 419.400— 1942, K. M. sz. rendelet hatályát (Bp. K. 1942. szept. 24.) a vágóbivaly, valamint vágóbivaly borjú forgalmára és levágására is kiterjeszti a 334.200— 1942. K. M. sz. rendelet (Bp. K. 1942. nov. 19.) és újból szabályozza az árkülönbözeti díjat. A rendelet értelmében a Budapest székesfőváros és környékén kívül az ország egész területén vágómarhát, vágóbivalyt ós vágóbivalyborjút csak abban az esetben lehet levágni, ha a vágató a tényleges élősúly után számítva, állatonként a rendeletben súlykategóriák szerint részletezett 42—84 pengős árkülönbözeti díjat fizet le a M. kir. Közel. Min. Orsz. Közellátási Hivatal letéti számlájára a postatakarókpénztárnál. (A 418.900/1942. K. M. sz. rendelet értelmében a vágómarha Budapesten és környékén kívüli levágás esetén az állat súlyára való tekintet nélkül darabonként 54 pengős árkülönbözeti díjat kollett fizetni.) A kenyérgabona és árpa beszolgáltatását a 6730/1942. M. E. sz. és a végrehajtó 590.000/1942. K. M. sz. rendelet (Bp. K. 1942. nov. 2L) újból szabályozza. A rendelet értelmében az évi 240 kg-os kenyérgabonafejadag 20 kg-mal, a 180 kg-os 15 kg-mal, a 120 kg-os pedig az 1942-ben született gyerekeknél 60 kg-mal, a többieknél pedig 10 kg-mal csökken. Annak a pótfejadagja, aki évi 60 kg kenyérgabonára pótjegyet kapott, évi 30 kg-ra csökken. Nem csökken a szegődményes (konvenciós) éves cselédek és az időszaki munkások pótfejadagja. Az, aki a kenyérgabona jegyére a csökkentett mennyiségeknél nagyobb mennyiséget tartott meg terméséből, vagy aki bér, haszonbér, szolgálati szerződés vagy egyéb természetbeni szolgáltatás címén az említettnél nagyobb mennyiségű kenyérgabonát szerzett meg, köteles a többletet a Hombárnak (bizományosnak) beszolgáltatni. A beszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidőben, a termelőnek a szegődményes cselédek számára meghagyott vagy megszerzett évi kenyérgabonamennyiség 8%-át ugyancsak be kell szolgáltatnia a Hombárnak. Beszolgáltatási kötelezettség terheli azt is, akinek családi, gazdálkodási viszonyainak megváltozása a cséplési elszámolásnál ejtett hiba, mulasztás, elvonás vagy bármely más ok következtében kenyérgabonából, a rendeltetésszerűen fel nem használt vetőmagból a háztartási és gazdasági szükségletet meghaladó készlet van. Az ellen, aki a beszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, a 3600/1942. M. E. sz. rendeletben (Bp. K. 1942. jún. 11.) megszabott