Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - Háborús adózási kérdések

02] arányban kell finomlisztet és kenyérlisztet kiszolgáltatni. (A rendelet hatálybalépése előtt a 105.360/1942. K. M. sz. rendelet [Bp. K. ápr. 28.] értelmében finomlisztből vagy száraztésztafélékből az ország egész terüle­tén havonként és személyenként kiszolgáltatható fejadag 160 dkg volt) (11.960/1942. K. M. sz. r., Bp. K. 1942 okt. 31.) A mezőgazdasági termelők termelési és beszolgáltatási kötelezettségét .szabályozza a 6000/1942. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1942. nov. 3.). A ren­delet értelmében a közellátás biztosítása érdekében a közellátásügyi minisz­ter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve a termelőt az 1943. évi termés­ből a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után különféle ter­mények beszolgáltatására kötelezheti olymódon is, hogy a termelő a meg­határozott termények beszolgáltatása között választhat. A termelő köteles az 1942/43. évben úgy gazdálkodni, hogy a megállapított beszolgáltatási köte­lezettségnek maradéktalanul eleget tudjon tenni. Ha a termelőt olyan kár éri, amely miatt kötelezettségének részben vagy egészben saját hibáján kívül eleget tenni nem tud, a beszolgáltatási kötelezettség csökkentését kérheti. Azt a termelőt, aki a megállapított beszolgáltatási kötelezettségen felül szol­gáltat be mezőgazdasági terméket, a hatósági áron felül külön térítésben kell részesíteni. Azt a termelőt viszont, aki a megállapított beszolgáltatási köte­lezettségének nem tesz eleget, rendbüntetés címén pénzbírság fizetésére kell kötelezni. A pénzbírság megfizetése a termelőt a büntetőjogi felelősség alól nem mentesíti. Az 1943. évi termésű kenyérgabonára vonatkozó beszolgáltatási köte­lezettséget állapítja meg a 112.060/1942. K. M. sz. rendelet (Bp. K. 1942 nov. 3.). A rendelet értelmében minden mezőgazdasági termelő köteles az 1943. évi termésből az egész szántóföld területének 1—1 aranykorona kat. tiszta jövedelme után 10—10 kg — egy kat. hold után azonban legfeljebb 200 kg — kenyérgabonát (búzát, rozsot, kétszerest) a közellátásügyi minisz­ter által, a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve később megállapított módon és időben, beszolgáltatni. Az olajos magvak és az azokból előállított olajok forgalmát szabá­lyozza a 70.000/1942. Ip. M. sz. rendelet (Bp. K. 1942 nov. 5.). A rendelet értelmében belföldön termelt olajos magot (len-, napraforgó-, repce- és tökmagot, valamint szójababot), továbbá kendermagot — az alábbi kivéte­lektől eltekintve — csak a Futura vásárolhat. E rendelkezés nem vonatkozik a vetőmagnak a termelő által való beszerzésére, valamint a Futura által for­galombahozott olajos magra. Belföldön termelt napraforgómagot, tökmagot és vadrepcemagot a Futura és az vásárolhat, akinek ilyen magvak vásárlá­sára az Ipari Anyaghivatal külön engedélyt ad. Kiskereskedő az engedély alapján vásárolt olajos magot általában csak a Futurának adhatja el, ipari feldolgozó pedig belföldi olajos magot csak a Futurától vásárolhat. — A termelő a rendelet hatálybalépésének napján meglévő, valamint az azt követően termelt és beszerzett olajos mag és olajkészletét bejelenteni tarto­zik. A bejelentés alá eső olajos mag és olaj — a termelő háziszükségletének fedezésére szükséges napraforgó-, vagy tökmag, illetve olaj, valamint a vető­mag céljára szükséges olajos mag kivételével — igénybevétetik. Felajánlási kötelezettség terheli: a) kereskedőt az általa beszerzett olajos magra vonat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom