Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - Háborús adózási kérdések

614 képesek voltak, viszont azokban az esetekben, amikor a felperes az alperes által szolgáltatott és üzemképtelenné vált gépek és felszerelések helyett saját vagyonából oly módon szerzett be új felszereléseket, hogy azok értékével betétjét az alperesnek az elszámolások elfogadásában jelentkező hozzájárulásával felemelte, a felek között hallgatólagos megállapodás jött létre olyan értelemben, hogy azokat a felperes hozza további betétként a társaságba. Ezekre vonatkozólag tehát a társasviszony felbontásának okául a felperes sem az üzemképtelenséget, sem azt, hogy az üzemképtelen gépek helyett az új felszereléseket egyedül a saját vagyonából szerezte be, sikerrel fel nem hozhatja és az azonnali hatállyal felmondásra ok nem lehet. Azokra az üzemképtelenné vált vagy pótlásra szoruló tárgyakra vonatkozólag pedig, amelyekre nézve a fentiekben előadott hallgatólagos megállapodás a felek között létre nem jött, fennállott az alperesnek az a kötelezettsége, hogy a hiányok pótlásához részesedése arányában hozzájáruljon. A felek között létrejött megállapodásnak értelme az ugyan, hogy a malom létesítéséhez nem járul hozzá mással az alperes, mint a felsorolt tárgyak adásával, ámde ellenkező kikötés hiányában a társasviszony tartama alatt az üzem fenntartásához szükséges javítások és új beszerzések, amíg azok a jövedelemből fedezhetők, a részesedés arányában a társakat terheli. (C. IV. 2604/1942.) Szolgálati viszony. — (172.) A felmondási illetményekre és végkielégítésre a meghatározott előfeltételek esetén az alkalmazott a törvény értelmében jogos igényt támaszthat. Ha a mttnkaadó e címen többet is juttat -az alkalmazottnak, mint amit a törvény előír, a juttatás nem ajándéktermészetű, hanem a rég volt szolgálatok ellenértéke, mely nem esik az ajándékozásra fennálló szabályok alá. Egyébként az ajándékozási ígéret is annak elfogadásával kötelezővé válik. (C. II. 1592/1942.) Devizaügylet jogi fogyatékossága. — (173.) 1937. évi február havában Szatmárnémetiből Prágába az alperes cég, mint feladó által szállított két vágón zsír kiviteléből származó 66.000 cs. k. kompenzációs devizát az alperes ajánlotta megvételre a felperesnek és felperes az alperestől vette azt meg. A cseh importból keletkezett, alperestől megvásárolt 66.000 cs. k.-át az alperes rendelkezésére H. J. fizette be a címzett prágai banknak a felperes kompenzációs számlája javára, A prágai banknál a felperes számlájára befolyt 66.000 cs. k. H. J. ellen valutavisszaélés miatt megindított bűnügyi eljárás során államilag zárolva lett és ezidőszerint is a felperes államilag zárolt kompenzációs nyilvántartási számláján van nyilvántartva. Felperes a csehkorona-összeg zárolását nyomban közölte alperessel azzal a felhívással, hogy gondoskodjék a deviza feloldásáról, vagy fizesse vissza annak vételárát. Alperes el is járt a feloldás ügyében, de sikertelenül. E tényállás mellett a fellebbezési bíróság marasztaló döntését az alábbi kifejtett okokból alaptalanul támadja az alperes. A felperes kompenzációs nyilvántartási számláján jóváírt 66.000 es. k. deviza rendeltetése az volt, hogy azt a felperes a cseh nemzeti bank exportengedélye alapján Romániába irányuló export céljára felhasználhatja. Az összeg állami zárolásával azonban a felperesre nézve e kompenzációs devizának ily módon való felhasználása lehetetlenné vált, mert a cseh nemzeti banktól erre már engedélyt nem szerezhetett.