Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - A hadiesemények által okozott dologi károk megtérítése

597 KOI szembehelyezkedve, nem azt állítja,hogy az ipar védelme kezdetben áldozatot követel, hanem, hogy az ipari védelem a nemzeti jövedelmet az első naptól kezdve fokozza. Az itt kifejtett problémákat nem lesz érdektelen bizonyos mértékben módosított módszerekkel megvilágítani a magyar statisztikának tükrében is. Ebből a célból néhány mezőgazdasági és ipari cikk alapulvétele mellett kalkulációkat végeztünk. Igyekeztük a mellékelten idezárt táblázatok tanúsága szerint megállapítani 1000 P értékű áruban levő munkabért, valamint az 1000 P áruban foglalt összes személyi járandóságokat. Ugyancsak igyekeztünk megállapítani azt is, — megfelelő munkabérek figyelembevételével — hogy 1000 P értékű áru előállításához szükséges munkanapoknak száma mennyi. A táblázatokban szereplő többi adatnak magyarázatára, valamint a számítások részletezésére e helyen nem vállalkozunk, részint azért, mert ezek bővebb magyarázat nélkül is könnyen érthetők, részint pedig azért, hogy a fő gondolatmenetet ne homályosítsuk el. Nem törekszünk a kérdésnek részletes statisztikai feltárására, hanem inkább módszertanilag próbáltunk néhány példával a problémára rávilágítani. Ennélfogva megelégszünk, hogyha néhány olyan adathoz jutunk, amelyek ábrázolják gondolatmenetünknek irányát. Számításaink végeredményét azok az adatok tüntetik fel, amelyek az 1000 P értékű áru előállításához szükséges munkanapok számát tartalmazzák. Láthatjuk ebből, hogy a mezőgazdasági cikkekben foglalt munkanapok értéke magasabb, mint az ipari cikkekben foglalt hasonló számadat. Ez azt jelenti, hogyha a mezőgazdasági és ipari cikkek hasonló értékkeretben gazdát cserélnek, akkor a mezőgazdasági cikkek mögött sokkal több görnyedő munkáskéz húzódik meg, mint az ipari cikkek hátterében. Ebből a tényből levonhatjuk azt a gazdaságpolitikai következtetést, hogy olyan cikkeknek előállítását kell szorgalmaznunk, melyek — azonos termeivény-értékeket véve alapul — mennél kevesebb munkanap alatt állíthatók elő. Ez természetesen ugyanazt jelenti, hogy egy bizonyos munkanapmennyiség alapulvételével törekedni kell mennél nagyobb értékű cikkek előállítására. A mezőgazdasági cikkek sorában különösen magas a munkanapok száma a munkaintenzív cikkeknél : bornál, cukorrépánál, de még a kukoricánál is. Az iparcikkek vizsgálata pedig meggyőz arról, hogy az 1000 P értékű áru előállításához szükséges munkanapok száma különösen alacsony akkor, hogyha magas értékű termékek előállításáról van szó, vagy pedig ha a munkás dolgos kezének jelentős befektetett tőkeértékek állnak szolgálatában.16 18 Mihail Manoilesco : Die nationalen Produktivkráfte und der Aussenhandel. Berlin, 1937. Mihail Manoilesco : Théorie du Protectionisme. Paris, 1929. Mihail Manoilesco : Die theoretische Problematik des Aussenhandels. {Weltwirtschaftliches Archív. Jena, 1940.)