Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - A hadiesemények által okozott dologi károk megtérítése

588 I. Az első csoport egységes képet mutat. 1. A német rendezés alapelve az, hogy a hadiesemények folytán ingó, vagy ingatlan vagyonúkban kárt szenvedők jogigényt támaszthatnak az állammal szemben teljes káruk megtérítésére. A kártérítés körébe nemcsak magukban az ingó és ingatlan javakban előállott károk tartoznak, hanem kártérítés jár a károsult javakkal kapcsolatos esetleges elmaradt haszonért és a kár csökkentésére, vagy elhárítására fordított érdemleges költségekért is. A jogigény megállapítása végett az illetékes hatóságokhoz kérvény nyújtandó be. A hatóság feladata a bejelentett káreseteket kivizsgálni és a jogalap fennforgása esetén a birodalom elleni kártérítési igényt megállapítani. A kártérítési igény megállapítása azonban nem jelenti egyben a kártérítés azonnali feltétlen folyósítását; mindaddig szünetel ugyanis a kártérítés teljesítése, ameddig az elpusztult, vagy sérült javak pótlása, vagy helyreállítása a szükséges anyagok híján nem lehetséges, vagy ameddig általános nemzetgazdasági szempontból nem indokolt. A kártérítési összeg azonnal folyósításra kerül akkor, ha a) a, kártérítési összeg a károsult és az általa eltartott személyek életfenntartásának biztosításához, vagy gazdasági romlásának (csőd, egyesség) (elhárításához szükséges; &j k a károsult a kártérítés összegét a háborús gazdálkodás szempontjából fontos üzemének újrafelépítésére, fenntartására, vagy teljesítményének fokozására kívánja felhasználni és a szükséges anyagok rendelkezésére állanak; c) ha az elpusztult, vagy elveszett javak olyan tartozások fedezetéül szolgáltak, melyeknek sürgős rendezése szükséges ée nemzetgazdaságilag, indokolt, végül d) minden feltétel nélkül azonnal kifizetésre kerül a káröszszeg akkor, ha az 1000 birodalmi márkát nem halad meg. Érdekesek a kárösszeg megállapítására vonatkozó intézkedései a német rendezésnek. Ingó javakban előállott károkat elvileg az árulás figyielmenkívül hagyásával olyan értékben térítenek meg, amilyent azok újrabeszerzése, vagy helyreállítása képvisel; csak akkor van helye méltányos levonásnak, ha enélkül lényegesen gazdagodnék a károsult. Épületek lerombolása esetén a megtérítendő költségek közé nemcsak azok számítandók be, amelyek a lerombolt épület helyébe emelendő ugyanolyan értékű új épület felépítéséhez szükségesek, hanem azok az esetleges többletköltségek is, amelyek azáltal merültek fel, hogy építés- és tüzrendészeti, lakáshigiéniai, városépítészeti, vagy más közérdekű szempontok miatt az új épület más helyen, vagy a réginél jobb kivitelben épült fel. Ezek a többletköltségek csupán akkor nem számíthatók be a kártérítés összegébe, ha az új épület a károsult szempontjából lényegesen magasabb értékű a réginél. A kártérítés nemcsak pénzben, hanem természetben is történhetik. A természetbeni kártérítést főképpen olyan esetekben nyújtja a birodalom, ha az elpusztult vagy megsérült javak