Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Csendes társasági szerződések a gyakorlatban

41 JOGGYAKORLAT Általános gazdasági joggyakorlat Engedmény. — (1.) Az engedmény jogi természetéből következik, hogy az engedményezett követelés ellenkező megállapodás hiányában csak akkor szolgál az engedményező tartozásának kiegyenlítésére, ha az engedményes kezeihez befolyt, vagy ha az engedményes hibájából nem volt behajtható, vagy pedig ha az engedményezés azzal a hatállyal történt, hogy a követelés átruházása fizetésnek tekintendő. (C. VII. 3047/1941.) Beszámítás.— (2.) A beszámítási joggyakorlását nem érinti az a ténykörülmény, hogy az engedményes az engedményezett követelést ingyenesen avagy visszterhesen és milyen visszteherrel szerezte, mert ez a kérdés kizárólag az engedményező és az engedményes egymásközötti jogviszonyára tartozik, már pedig az adós az engedményessel szemben csak azokat a kifogásokat hozhatja fel, amelyek őt az engedményező ellen illetik. Nincs ennélfogva jogszerű alapja a felperes arra alapított támadásának, hogy az engedményes csak annak az összegnek erejéig élhet beszámítással, amelyet az engedményezett követelés ellenében az engedményezőnek kifizetett. (C. IV. 3501/1941.) Szolgálati viszony. — (3.) Felperes munkakönyvének esetleges elvesztése esetén az őt terhelő kárenyhítési kötelességnél fogva is a munkakönyv elvesztését az iparhatóságnak azonnal bejelenteni tartozott, amikor is az 1884 : XVII. t.-c. 105. §-ának 3. bekezdése értelmében a bejelentésről a munkakönyv másodlatának kiállításáig pótló igazolványt kapott volna. A felperes ennek következtében abban az esetben is, ha munkakönyve az alperesek kezén veszett volna el, csak az elvesztés bejelenthetésóig s illetve az említett igazolvány kiállításáig számítható időtartamra igényelhetno munkakönyvének vissza nem adása miatt kártérítést, de ezt is csak abban az esetben, ha a munkakönyv hiánya őt munkavállalásában gátolta volna. (C. II. 2284/1941.)— (4.) Az állandó bírói gyakorlat szerint a nyugdíjkövetelós érvényesítésével való késlekedésnek jogi következményeként a kereset beadását több mint hat hónappal megelőző időre nyugdíj visszamenőleg csak akkor ítélhető meg, ha az igénylő kimutatja, hogy igényének érvényesítésével elháríthatatlan akadály, vagy a nyugdíjfizetésre kötelezett ténykedése gátolta. (C. II. 3007/1941.) Közszolgálati alkalmazás ismérve.— (5.) Közszolgálati alkalmazottaknak tekintendők mindazok, akiket az állam, a törvényhatóság vagy a község hatósági teendők és általában közigazgatási funkciók ellátására, avagy közvagyon kezelése, eskü vagy fogadalom kötelezettségével kinevez, megválaszt vagy különös megbízatásra alkalmaz. E különös megbízatás fogalmi körébe a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint bele kell vonni a szerződéses megállapodást is. Ezért magában véve az a körülmény, hogy a nem kinevezés vagy megválasztás útján, hanem meghívás útján, tehát különös megbízatással alkalmazott felperes és az alperes város között szerződéses megállapodás állott fenn és a törvényhatósági szabályrendeletben a felperes részére egyességileg kikötött illetmény volt megállapítva, a felperest még magánjogi alkalmazottá nem tette. A törvényhatóság részéről eskü kötelezettségével alkalmazott és esküt is tett felperes szolgálati jog-