Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

551 kedö részletkereskedőnek tekintessék, fentieken kívül még az is kell, hogy az említett módon lebonyolított forgalma az évi teljes üzleti forgalmának legalább 70%-át tegye ki. A T., mint említettük, csak a mezőgazdasági gép, a varrógép és a kerékpár vétele iránt kötött részletügyleteket szabályozza. Más, de lényegesen tágabb a R.-ben szabályozott részletügyletek tárgyainak a köre: kiterjed ugyanis a R. hatálya minden olyan ügyletre, amelyet kereskedő bútornak, lábbelinek, textilárunak, ruhaneműnek, továbbá a ruházatot kiegészítő konfekciónak, textil- és bőrárunak részletfizetésre eladása iránt nem kereskedővel köt. Figyelemmel a T.-ben foglalt arra a fentebb már említett felhatalmazásra, amely szerint a kormány a T. rendelkezéseit a mezőgazdasági gépen, varrógépen és kerékpáron kívül más árukra is kiterjesztheti: a R.-nek ez a felsorolása, amely valójában a gyengébb anyagi viszonyok között élő vásárlóközönség által rendszerint vagy igen gyakran részletre vásárolt használati cikkeket tartalmazza, különös figyelmet érdemel. Ami egyébként a R.-nek közelebbi tartalmát illeti; ez lényegében a részletkereskedők által felszámítható legmagasabb haszonkulcsokat állapítja meg, tehát nyilván csak átmeneti, a háborús gazdálkodás idejére szóló rendelkezést tartalmaz, jóllehet e rendelkezés is — mint minden ármegállapító rendelkezés — közvetve a vásárlók érdekeit is védi. Ezeknek az ismertetése itt nem is célunk,2 csak azokat a rendelkezéseket óhajtottuk ismertetni, amelyek az 1939:XII. tc.-kel védeni kívánt érdekek szempontjából is figyelmet érdemelnek. (Me) A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942. évi XV. t.-c. a zsidó-birtokok fokozottabb és gyorsabb igénybevételéről tartalmaz rendelkezéseket. Kimondja, hogy annak megállapításában, ki tekinthető zsidónak, az 1941. XV. t.-c. (az úgynevezett fajvédelmi törvény) rendelkezései az irányadók. A törvény pontosan meghatározza azt is, hogy jogi személy mikor tekinthető zsidónak. Kimondja, hogy zsidó nem szerezhet jogügylettel vagy árverés útján mező- vagy erdőgazdasági ingatlant (ingatlanhasználati illetőséget), kis- és nagyközségekben egyéb ingatlant sem. Zsidót az összes mező- és erdőgazdasági ingatlanának, ezek alkotórészeinek és tartozékainak, valamint a rajtalevő vagy vele kapcsolatos mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemének és üzemi berendezésének tulajdonul átengedésére kell kötelezni. Ha az átengedésre kötelezés tárgya a 10 kat. holdnál nagyobb szőlő vagy gyümölcsös, vagy 500 kat. holdnál nagyobb mezőgazdasági birtok, az átengedésre kötelezés kiterjeszthető a tulajdonos, valamint a zsidóbérlő vagy haszonélvező áillatállományára és felszerelésére is. Kis- és nagyközség területén a zsidót — a házát és a hozzátartozó 2 Megjegyezzük, hogy e rendelkezéseket részben módosította a 62.634— 1942. K. M. sz. rendelet.