Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

548 jövő munkaévben szellemi életünket ebben a társaságban ilyen irány felé terelni. Rá kell azonban mutatnom egy igen fontos körülményre. Neve­zetesen az átmenet helyes megoldása nagy mértékben függeni fog a tömegek jó- vagy rosszszándékú magatartásától. Ebben a tekintet­ben sok múlik a közönség fegyelmezettségén. S ezen a téren a jog­míveseknek kell jó példával elöljárni. És pedig nem szavakkal, hanem tettekkel, mert verba movent, exempla trahunt." A közgyűlés egyébként Jeszenszky elnökön kívül még a követ­kező tisztikart választotta meg: alelnök: dr. Reöthy Ferenc, főtit­kár: dr. Torday Lajos, titkár: dr. Tiernovszky György, jegyző: dr. Kovács Ernő, pénztáros: dr. Csócsán László, ellenőr: dr. Be­lánszky-Demkó Imre, háznagy: dr. Mayer Károly. To. A részletügyletek szabályozásával jogunkban két törvény foglalkozik. Az egyik az 1883:XXXI. tc., amely címe szerint a „részletügyletről" szól, valójában azonban csak az értékpapír-részletügyleteket, nevezetesen a közforgalom tárgyát tevő értékpapíroknak részletfizetés melletti eladását szabályozza, ki­terjeszkedvén — a magánjogi szabályokon kívül — a közrendészeti jellegű szabályokra is. A másik törvény a sokkal frissebb keletű J939:XII. tc, amely a részletügyletek másik nagy csoportjának, az árurészletügyletelmek egyes kérdéseit szabályozza. Az árurészlet­ügyletekről még a 900-as évek elején készült tervezet, de annak tör­vényjavaslatként benyújtása a képviselőházban annakidején folyta­tott obstrukciós viták, majd más fontosabb kérdések tárgyalása, később pedig az 1914-ben kitört világháború miatt elmaradt. Ehelyett azonban a törvénytervezet némi módosítással a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a varrógépek vételére nézve mint a m. kir. minisztériumnak 4172/1916. M. E. számú rendelete bocsáttatott ki; e rendelet hatályát később a 4838/1917. M. E. sz. rendelet kiterjesztette a gazdasági gépekre is. Mindkét rendeletet hatályon kívül helyezte a kivételes hatalom alap­ján kibocsátott rendelkezések hatályonkívül helyezése tárgyában közzétett 5230/1922. M. E. sz. rendelet s így e kérdésben 1922-től az 1939:XIT. te.-ig ismét a magánjog általános szabályai voltak irányadók. Az 1939: XII. tc. rendelkezései egyébként nagyrészt azokat a rendelkezéseket foglalják magukban, amelyeket már a 4172/1916. JVT. E. SZ. rendelet is tartalmazott, figyelembevéve a jogi és a gazda­sági élet fejlődését és a külföldi (különösen az ausztriai és a cseh­országi) tételes jogalkotást. E törvénycikk lényeges rendelkezései: Kötbért s a már lefizetett részletek elvesztését nem lehet kikötni, a részletfizetési kedvezmény megvonását is csak arra az esetre, ha a vevő legalább két fizetési részletnek megfelelő és a vételár egytized­részénél nagyobb összeg fizetésével késedelmes: váltót ötszáz pengőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom