Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - A háborús károk viselésének kérdését

536 nak megállapítása u. i. a közgazdasági szükségszerűségek és a fenn­álló lehetőségek szerint történik. Míg a személyi károknál a kártérítésnek lehetőleg nyomban meg kell történnie, addig a dologi károknál a német jog szerint az azon­nali kártérítésre csak akkor van szükség, ha a károsult vagyoni léte forog veszélyben, vagy a kár jelentéktelen, vagy ha a kár oly üzem­ben állott elő, hogy annak azonnali üzembehelyezése fontos állami érdek. Más esetekben azonban az állam korlátlan kártérítési felelős­ségének elismerése mellett a hatóság a káreset után nyomban meg­állapítja a kárt és annak mértékét, de egyelőre kártérítést nem ad. Különös méltánylást érdemlő esetekben már most megvan a lehető­sége a károsultnak előleg felvételére. Csekk vagy váltó elvesztéséből eredő károkért kártérítés akkor jár, ha a jogosult követeléséhez .másmódon nem juthat hozzá. Har­madik személyeknek, akik a kárt szenvedett dologra nézve jogilag érdekelve vannak, a dolog elpusztulásából, megrongálódásából eredő károkért ugyancsak igényük van kártérítéshez. A német jogszabályok szerint a kártérítés természetben vagy készpénzben jár. E tekintetben kizárólag a hatóság dönt. A kártérí­tési kötelezettség megállapítása állami határozattal történik, s a meg­állapított követelés elidegenítése (átruházás, elzálogosítás, végrehaj­tás és zár alá vétel) csak a hatóság jóváhagyásával történhetik meg. A kártérítési igény öröklés tárgya is lehet. Nagyon fontos a német háborús jogban a háborús kár jellegé­nek megállapítása a fennálló biztosítások szempontjából. Ha a tűz oka ellenséges támadás, a biztosító az általános feltételek szerint nem köteles fizetni. Ha azonban a tüzet nem ellenséges támadás okozta, úgy a biztosítót kártérítési kötelezettség terheli. A német jognak nagy jelentőségű az a rendelkezése, hogy a bizonyítás a biztosítót terheli abban a tekintetben, hogy a kár ellenséges támadás következ­ménye, mert a biztosító csak abban az esetben mentesül a kár meg­fizetése alól, ha ezt igazolni tudja. Annak bizonyítása, hogy a kár­eset nem háborús kár, nem a biztosított feladata. Kívánatos volna, hogy ez a bizonyítási jogszabály a mi jogunkban is érvényesüljön. A kártérítési kötelezettség tehát a német jog szerint az állam feltétlen terhe. A kártérítés mértéke független a károsult anyagi helyzetétől. Svédországban egy 1940 júniusában hozott törvény szerint az összes épülettulajdonosok (a középületek kivételével) egységesen a becsérték 5%-át kötelesek biztosítási díj fejében, 10 éven át 0.5%-os részletekben befizetni. Az esetleges hiányt állami hozzájárulással fedezik. Az áruk és gépek biztosításánál a díj 1%. Bulgáriában 1941-ben hozott törvényes rendelkezés alapján min­den hadi kárt az állam térít. Dániában a különböző érdekképviseletek (gyáripar, háztulajdo­nosok, lakók, stb.) alkalmi szövetkezetet hoztak létre a hadi károk

Next

/
Oldalképek
Tartalom