Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Csendes társasági szerződések a gyakorlatban

37 súbb, mint a közigazgatási eljárás. De kérdés, hogy oly intézke­désnél, amely az ingatlan tulajdonjogát juttatja valakinek, s amely így hosszú időre szóló jogviszonyrendezést jelent, nem indokolt-e mégis a bírói döntés. A végrehajtás alatt lévő telepí­tési törvény, továbbá a kishaszonbérletek és házhelyek alapítá­sáról szóló törvény olyan óriási horderejű és olyan nagyjelentő­ségíí munkát igényel, hogy ez a munka a fent kifejtettek sze­rint általános megnyugvással csak a bíróság kezébe kerülhet. Az az érv, hogy az OFB már csökkentett létszámú és íg}- nem volna képes ellátni a nagy munkát, technikai kérdés, mert létszáma növelhető lenne. — Az, hogy az OFB szervezete, ügyvitele nehézkes, ugyancsak technikai kérdés, mert az is átalakítható lenne a kívánal­maknak megfelelően. A jogalkotás terén igyekezzünk az anyagi jogot megalapozni az alaki jog új és célszerű alkotásainak keretében és legyünk bizo­nyosak abban, hogy az alaki és az anyagi jog ellentétének eldöntésé­nél az utóbbi érdekének a sérelme volna a nagyobbik sérelem. Téttéry Géza ^ Csendes társasági szerzőiések a gyakorlatban. Rittinger Imre nagyértékű tanulmánya a csendes társaságról a „Gazdasági Jog" elmúlt évi decemberi számában nemcsak elméleti oldaláról \ ilágítja meg a kérdést, hanem a gyakorlati jogász előtt is újra felveti azokat a problémákat, amelyek minden csendes társasági szerződés elkészítésénél a jogász előtt a törvény rendel­kezései és a szerződő felek intencióinak egybevetésénél felmerülnek. Nagyon helyes Rittinger Imrének az a megállapítása, hogy a jogbiztonság érdekében célszerű a csendes társaság intézményét a kereskedelmi jog területére szorítani. Az alábbiakban kizárólag olyan csendes társasági szerződésekkel foglalkozom, amelyeknél legalább az egyik szerződő fél kereskedő, vagyis amikor a csendes társ másnak kereskedelmi vállalatában, cégében vesz részt. A csen­des társ maga is lehet kereskedő vagy társas cég, az életben azon­ban a csendes társak erős többsége nem kereskedő. Nagyon helyesen állítja előtérbe Rittinger azt a kérdést, hogy a veszteség viselésének a kizárása a csendes társ részéről tulajdonképpen megmásítja azt a kristálytiszta jogi fogalmat, amelyet az elméleti jogász a csendes társaságról a kereskedelmi társas vállalkozások rendszerében magának alkot. Szerinte a törvénynek ez a rendelkezése jogbizonytalanságot okoz, amelyet a törvénynek oly módosításával lehetne elkerülni, amely kimondaná, hogy a csendes társaság csak akkor áll fenn, ha a csendes társ a veszteségben részesedik. (A jogbizonytalanság megszüntetésére irányuló másik két kívánságával, hogy t. i. a csendes társaság lehetőségét csak a kereskedelmi vállalatra kellene korlátozni, továbbá, hogy csendes társaság csak akkor áll fenn, ha a csendes társ másnak egész kereskedelmi vállalatában, vagy annak vala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom