Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Tévedés és szavatosság

30 lehet. A szavatosság a vevő védelmét célozza és így teljesen összhangban van vele az, hogy a vevő még más jogintézmény : az ügyletbontó tévedés igénybevétele útján kiegészítse érdekvédelmét. Igaz ugyan az is, hogy a szavatossági jogok megszorítása viszont az eladó érdekében történt, arra való tekintettel, hogy a forgalom biztonsága végett a vevőnek nem szabad sokáig bizonytalanságban tartania az eladót aziránt, hogy az árut kifogástalannak találta-e és ha nem, milyen jogokat kíván az eladó ellen érvényesíteni. Viszont éppen kereskedelmi vételnél — ahol a forgalom védelme leginkább indokolt — az a helyzet, hogy a törvény szigora nemkereskedőre is rákényszeríti azt a fokozottabb gondosságot, amit tulajdonképpen csak kereskedőtől lehetne elvárni és ha emiatt a nemkereskedő vevő szavatossági jogaitól elesett, nagyon is méltányos, hogy az ügyletbontó tévedés címén még mindig találjon jogvédelmet. Emellett jogrendünk a tévedés vagy megtévesztés miatti megtámadást is annyira a forgalom érdekeinek gondos szem előtt tartásával szabályozza, hogy a megtámadási jog további megszorítását, sőt a legfontosabb forgalmi ügylet : az adás-vétel esetében való kizárását nem lehet a forgalom érdekével megindokolni. Ne feledjük el azt sem, hogy a vevő megtámadási jogának a szavatossági jogok kizárólagos természete címén való megtagadása az ügyfelek közötti paritást is megbontja, mert ha az eladó tévedett, 32 év alatt bármikor megdöntheti az ügyletet érvénytelenség címén, míg ha a vevő tévedett, fél év multán többé nem szabadulhat a vételtől. E vitás kérdésnek az élét meglehetősen elveszi az a körülmény, hogy a gyakorlatban ha tévedésről van szó, legtöbbször csalás forog fenn : ekkor pedig a Mtj. 1401. és a ker. törvény 350. §-a értelmében a vevő szavatossági jogait az említett korlátozások nélkül gyakorolhatja, tehát nem szorul az ügylet megtámadásra. A vevő megtámadási jogának elismerésével az eladó érdekei nem szenvednek méltánytalan csorbítást, ellenkezőleg : a megtámadás jogának megtagadása a vevőre nézve lenne méltánytalan. Az ügyletbontó tévedés és a kellékszavatosság között vont párhuzamból röviden a következő konklúziót vonhatjuk le : A két intézmény között nem annyira formailag, mint inkább a gyakorlatban van összefüggés, mert a tényálláselemek hasonlósága folytán a vevő sok esetben nemcsak szavatosság címén léphet fel, hanem tévedés címén is megtámadhatja az ügyletet. A bizonyítás nehézségei folytán a megtámadás kevésbbé előnyös ; ha azonban a vevő nem tett eleget azoknak a kellékekneK, amelyek a szavatossági jogok gyakorlásához szükségesek, mégis kénytelen a megtámadáshoz nyúlni. Ennek semmi akadálya nincs, mert sem a törvény szövege, sem a iuris ratio nem zárja ki, hogy a vevő jogai védelmét a szavatosság intézményén kívül, az ügyletbontó tévedés útján kiegészítse. Császár Dénes