Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A gabona forgalmával és őrlésével kapcsolatos legújabb intézkedések

445 HIREK Külföldi gazdasági jogi hírek: A német birodalmi vezér és kancellár rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében mezőgazdasági ingatlanoknál jogügyleteken alapuló mindennemű tulajdon- és birtokváltozást csak akkor szabad engedélyezni, ha a változás a termelés fokozása vagy a rendes gazdálkodás1 érdekében történik, vagy kényszerítő személyes okok állnak fenn. Egyébként a rendes körülmények között aggálytalan tulaj donvagy birtokváltozást is a háború utáni időre kell Jialasztani, mert ilyen változások hátrányosak lehetnek a bavonultakra, akik érdekeiket jelenleg nem érvényesíthetik. Főleg meg kell akadályozni azt, hogy olyan személyek vásárolhassanak mezőgazdasági ingatlant, akik elsősorban pénzüket kívánják befektetni vagy ellátásukat akarják megjavítani. A rendelet a közületek mezőgazdasági ingatlanvásárlásaira is vonatkozik. Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva az új rendelet anynyiból jelent változást, hogy eddig a mezőgazdasági ingatlanok átruházására csak akk«r lehetett megtagadni az engedélyt, ha az átruházás közérdeket sértett, ezentúl pedig csak olyan mezőgazdasági ingatlanátruházást szabad engedélyezni, amely a háború ellenére vagy éppen a háború miatt megfelel a közérdeknek. * Üj olasz rendelettörvény a Jiáborús nyereségek után rendkívüli adó kivetését rendeli el. Az adó tárgya 1941 január l-ig visszamenőleg a rendes és a háború által okozott rendkívüli nyereségek közötti különbözet. (A földbérletből eredő nyereségek szintén a rendkívüli adó alá esnek.) Eendes nyereségnek az 1937. és 1938. években elért nyereségek átlagát kell venni. Olyan vállalatok esetében viszont, amelyek 1938 december 31. után keletkeztek, a befektetett tőke 8%-os hozamát kell rendes nyereségnek tekinteni, amennyiben ez az alaptöke után 6%-os osztalék fizetésére elégséges. Nincs helye azonban a rendkívüli adó kivetésének, ha az évi bruttó jövedelem a 15.000 lírát nem haladja meg, vagy pedig a rendes és rendkívüli nyereségek különbözete a 8000 lírát el nem éri. Az adó kulcsa a háborús nyereségtöbbletnek 20—60%-áig terjedhet, de évi 50.000 líránál kisebb bruttó jövedelem esetén az adókulcsot felére kell csökkenteni. Az 50.000 lírát meghaladó nyereségből az adó levonása után fennmaradó összeget 3%-os 9 évi kamatozású, a háború tartamára zárolt kincstárjegyekbe kell fektetni. Az adózó csupán rendes nyeresége 20%-ának megfelelő összeget tarthat vissza saját céljaira. A svájci szövetségi tanács elhatározta, hogy a svájci semlegesség megsértése folytán előálló károk fedezésére önálló jogi személyiséggel bíró alapot létesít. Az alap feladata a dologi károk megtérítése, amennyiben az illető objektumok tüz ellen biztosítva vannak. Az alapot a mindenkori szükséglet arányában a biztosító társaságok, a szövetség, valamint esetleg a biztosítottak járulékaiból egészítik ki. * A szlovák képviselőház törvényt hozott a Magyarországból menekült szlovák telepesek kártalanításáról szóló 1942 február 12-i szlovák-magyar egyezmény belföldi végrehajtása tárgyában. A törvény szerint a szlovák