Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A gabona forgalmával és őrlésével kapcsolatos legújabb intézkedések

442 IRODALOM Magyar Magánjog. Kötelmi jog különös része. (IV.) A kötelmi jogkülönös részének eddig megjelent négy füzetét a következő munkatársak szerkesztették: dr. Villányi László (Vegyes szerződések), dr. Tury Sándor Kornél (Elvont kötelmek), dr. Bátor Viktor (Pénztartozás, Kölcsön, Kamat), dr. Antalfy Mihály (Vétel, Csere), dr. Kelemen László (Ellátási és életjáradéki szerződés, továbbá Haszonbérlet), dr. Menybárt Gáspár (Ajándékozás), dr. Újlaki Miklós (Bérlet és Ingyenes használat átengedések), végül dr. Vincenti Gusztáv (A munka jogviszonyai). Ezek közül az első hatot már előző cikkeinkben ismertettük. Az ajándékozásról szóló fejezet elősorban tisztázza és körülhatárolja a jogügylet fogalmát, mely teljesen fedi az eddigi ismert tanokat. Tüzetesen ismerteti az ajándékozás személyi és tárgyi előfeltételeit, az ajándékozó és megajándékozott egymáshoz való viszonyát, az elfogadás szükségességét, a visszakövetelés eseteit, a durva bálátlanság megállapítását és annak személyi kiterjeszthetőségét, az ajándékozás megtámadhatóságát egyfelől az ajándékozó hitelezői, másfelől köteles részre jogosult örökösei részéről. A későbbi időpontban megajándékozott felelősségét a korábban megajándékozottnak, mint hitelezőnek érdekében a magunk részéről nem tudnók megnyugvással elfogadni; ilyen esetben inkább alkalmaznók a kvotális megosztást, mivel az jobban felel meg az ügylet ingyenes természetének és az ajándékozó belső intenciójának. Bő teret szentel a mű az ajándékozás különös nemeinek, üyen a halál esetére szóló, a jutalmazó, a szokásos alkalmi, a meghagyásos ajándékozás és a jegy ajándék. A bérletről szóló fejezet mind tudományos, mind gyakorlati szempontból igen értékes. Külön ismerteti a bérlettel rokon, néba azzal vegyes szerződéseket, a bérbeadó és a bérlő kötelességeit, a szerződésszerű használatot, a karbantartás és a közterhek viselésének kérdését, a bérbeadó szavatosságát. A legutóbbival kapcsolatban azonban nem tehetjük magunkévá azt az álláspontot, mely szerint ha a bérlő kijelentette a szerződésben, hogy a bérbeadótól a hibák kijavítását kívánni nem fogja, úgy vele szemben teljes használhatatlanság esetén sem érvényesíthet szavatossági jogokat, bár hivatkozás történik a Kúriának egy 30 év előtti ítéletére. Mert nézetünk szerint más a bérleménynek karbantartása és ismét más az az eset, ha pl. az épület a 10 éves szerződés első évében összedűl, úgyhogy újonnan kell azt felépíteni. Figyelemre méltó a bérlő kárenyhítési kötelezettsége, mely azelőtt elhanyagolt tényező volt; ugyancsak új a bérlettel kapcsolatban az úgynevezett „kereskedelmi tulajdon" intézménye, amely egyrészt méltányos, másrészt a bérlőt fokozott invesztíciókra fogja ösztökélni, tehát végeredményben a bérbeadónak is érdeke. A rendkívüli háborús viszonyok függvényei a bérlettel kapcsolatos gazdasági lehetetlenülés, továbbá a bérrögzítés és a mind szigorúbb felmondási korlátozások. A törvényes zálogjog tekintetében és pedig részben a bérlő javára (foglalási mentességek), részben harmadik személyek javára a csupán bírlalatban levő tárgyak mente-