Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A gabona forgalmával és őrlésével kapcsolatos legújabb intézkedések

430 tartott cél megvalósítására alkalmas volt. A járadék fizetésére kötelezett alperes tehát a szolgáltatást a szerződés ily értelmének megfelelően köteles az irányadó anyagi jogszabályok szerint teljesíteni. Ajnnak dacára, hogy a pengő értéke nem változott, miként a fellebbezési bíróság helyesen kifejtette, a háború okozta anyaghiány és a külföldi behozatal megszűnése folytán a gazdasági javak áralakulása tekintetében a viszonyok a járadék felemelésére irányadó kereset beadása idején oly lényegesen megváltoztak, hogy az I.-rendű alperes a szerződés helyes értelmének megfelelő kötelezettségét havi 600 pengő szolgáltatásával ma már nem teljesítheti. (C. IV. 1366/1942.) Pethő Tibor Szövetkezeti joggyakorlat 0. K. H. beadványokhoz mellékelt okiratok illetéke. — (6.) Az 1898. évi XXIII. tc. 47. §-ának 2. a) pontjában az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjai részére biztosított illetékmentesség a cégbírósághoz intézett beadványokhoz mellékelt bélyegköteles okiratok illetékére nem terjed ki, hanem az csak a beadványhoz csatolt okiratok mellékleti illetékére vonatkozik. Indokolás: A magyarázandó törvény szerint: „a cégjegyzék-bírósághoz a tagok vagy a szövetkezet által intézett minden beadvány és melléklet 3 illetékmentes". Igaz ugyan, hogy az illetékdíjjegyzék 73. tételének bevezető részében foglaltak szerint csak azok a mellékletek illetékkötelesek, amelyeket benyújtóik illetékköteles beadványhoz csatolnak, amiből következik, hogy az illetékmentes beadványhoz csatolt mellékletek is illetékmentesek (a melléklet követi a beadvány sorsát), követikezéskép feleslegesnek látszik a mellékletek illetékmentességére külön is rámutatni, ha a törvény a beadvány illetékmentességét kimondta: a mellékletek illetékmentességének ilyen fölösleges felemlítéséből nem lehet a mellékletek okirati illetékmentességére következtetni. Hogy a tárgyalt esetben csak a beadványnak a beadványi és a mellékletnek a mellékleti illeték alóli mentességét lehet megállapítani (s nem az utóbbinak az okirati illetékmentességét is), az következik a törvény szerkezetéből is, mert az 1898. évi XXIII. tc. 47. §-a 2. pontjának a) és b) pontjai tartalmazzák a beadványi és ezzel kapcsolatos mellékleti illetékmentességeket, e)—f) pontjai pedig az okirati illetékmentességeket. Mindezekre tekintettel és annál az általános jogelvnél fogva is, hogy a kedvezményeket nem lehet kiterjesztőleg magyarázni, a rendelkező rész értelmében kellett megállapodni. (Közig. Bír. 360. számú jogegységi megállapodás.) G—cz. Biztosítási joggyakorlat A közlési kötelesség értelmezése újra hatályba helyezett (reaktivált) életbiztosítási szerződésnél. — (5.) Az elhunyt biztosított fél elhallgatta, hogy több évvel életbiztosítási szerződésének újra való hatályba helyezése előtt, elszenvedett náthaláz után, 3 hónapos klimatikus kúrán volt Meránban. A kir. Kúria a kedvezményezett keresetét elutasítja és többek között a következőképpen indokol: „Az ajánlatot tevő akkor is köteles az orvosi vizsgálatok alkalmával hozzáintézett kérdésekre a valósághoz hű választ adni, ha az ekként feltárandó körülményt a maga részéről kisebb jelentő-