Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A magyar részvényreform erkölcsi alapelvei

411 letlen részvény jogunk csendes revíziója és kiegészítése érdekében kifejtett impozáns teljesítményét; 3. fenntartja a forgalomképes részvény intézményét; 4. nemcsak a negatív, hanem a pozitív részvénypolitika szolgálatába is szegődik és végezetül 5. figyelemre méltatja a fejlettebb fokon álló külföldi — elsősorban a német — részvény jogi szabályozást, feltéve, hogy ezzel egyrészről a magyar gazdasági életnek külföldi kapcsolatait erősíti, másrészről részvény jogunkat tökéletesíti. A legfőbb jó azonban, amit a részvénytörvény, mint tárgyi előfeltételt, nyújtani képes, abban áll, hogy olyan jogszabályok mutassák meg a részvénytársaság vezetőinek a helyes cselekvés útját, amelyeket minden okosan és becsületesen gondolkodó ember indokoltaknak és szükségeseknek tart. Az erkölcsi elvek érvényesülésének ezek szerint, igen fontosak a tárgyi előfeltételei. Ezeknél azonban lényegesen fontosabbak a személyi előfeltételek. Mert komoly javulást egyedül a részvénytársaság vezetőinek erkölcsi megújhodásától várhatunk. * * * Azt hiszem, XIII. Gergely pápáról olvastam valahol, hogy amikor a húsvéti ünnepeken kilépett a Szent Péter templom loggiájára és megpillantotta a téren összezsúfolt embertömeget — visszatántorodott és a következő kérdést intézte egyik mellette levő bíboroshoz: Megtudnád-e nékem mondani, kedves testvér, hogy miből él ez a rengeteg ember V Erre a kérdésre keresi az elméleti választ a közgazdaságtan. De erre a kérdésre válaszolnak gyakorlatú eszközökkel a részvénytársasági formában szervezett nagyvállalatok vezetői is. Közérdek, hogy a gazdasági életet a legkiválóbb képzettségű és a legkifogá-stalanabb erltólcsü férfiak irányítsák. Olyan férfiak, akik helyesen gondolkodnak és becsületesen cselekszenek, és minden helyzetben a legértékesebb munkát fejtik ki. Mert a gazdasági problémákat megoldani, a nagy tömegeknek a létért folytatott küzdelmét a helyes irányba terelni egyedül eszélyességgel — spekulációval, kalkulációval és organizációval — nem lehet. Itt is múlhatatlanul szükség van az erkölcs magasba röpítő szárnyalására. S hogy az erkölcsi törvény kategorikus imperatívusza a gazdasági küzdelem hevében is jóttékonyan érvényesüljön, hogy a részvénytársaság lényege helyett vezetőinek szelleme újhodjék meg — ennek megkönnyítése, sőt biztosítása, a részvényreform legnehezebb, de egyben legnemesebb feladata. Kuncz Ödön