Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

389 szemben, hanem a jogrend pontos és állandó megvalósulása legyen, amelynek éber ellenőrzése az állam főfeladata.18 Az irányelvek közül a korporatív rendszerről szóló d) és a faji tisztaság védelmére vonatkozó g) pontok azok. amelyekben a magánjogi rend korábbi eszményeivel szemben új, sőt azokkal bizonyos mértékben ellentétes gondolatok jutnak kifejezésre, de még e gondolatok elfogadása esetében is további kérdés, hogy azok megvalósítása mennyiben feladata a magánjog új rendjének és mennyiben tartozik a jogrendszer más területeire, mint ahogy maga Messina sem csupán a magánjog irányeszméit kívánta az idézett pontokban (különösen pedig a két utolsó pontban) összefoglalni. Jellegzetes Hedemannak az új olasz kötelmi jogról alkotott véleménye is: „Az első benyomás, felületes átolvasás során, a szakemberben is azt az érzést kelti, hogy a régi római joggal áll szemben, természetesen az olasz és német pandekta-tanok által kitűnően kidolgozott alakjában. Ez a benyomás azonban lassanként egyre jobban háttérbe szorul. Hamarosan megmutatkozik, hogy az 1865. évi olasz kódex régi szövegét lépésről-lépésre átvizsgálták és mindenütt hozzáidomították azokhoz az egészen új viszonyokhoz, amelyek alapjukban már a XIX. század utolsó harmadában, utóbb azonban a XX. század első négy évtizedében egyre gyorsabb iramban és növekvő erővel kifejlődtek. Mint általános benyomás megállapítható, hogy nem puszta átdolgozásról, modernizálásról, a régi kódexre néhány új folt ráhelyezéséről van szó, hanem a figyelmet parancsoló törvényalkotó tevékenységnek valóban új darabja áll előttünk."19 Az újdonságnak ezt az erőteljes hangsúlyozását azonban meglehetősen letompítja már magában az, hogy Hedemann egységbe foglaltan szemléli a XIX. század végének és a XX. század elejének reformgondolatait, amelyek ehhez képest nem jelentenek valamenynyien újdonságot egy olyan magánjogi jogrendszerrel szemben, amely — mint a magyar is — nem merevedett kódexbe a mult század második harmadában. De még inkább enyhül a kép, ha megvizsgáljuk azokat az elemeket is, amelyeken Hedemannak ez a konklúziója felépül. 1. Az a felépítésbeli újdonság, hogy a kötelmi jog önálló törvénykönyv alakjában jelentkezik, időközben annak folytán vált tárgytalanná, hogy az olasz törvényalkotás a több részletben megalkotott és hatályba léptetett jogot végül mégis egységes törvénykönyvben foglalta össze. 2. A kereskedelmi jognak, vagy a tágabb értelmű kifejezéssel élve a gazdasági jognak a magánjog keretébe felvétele olyan gondolat, amelyet a svájci kötelmi jog már az első világháború előtt megvalósított és amelynek megfontolására nekünk is bőséges alkalmunk nyílott, anélkül, hogy a megvalósítására a mi viszonyaink is Z. d. A. f. D. R. 8. Jg. 286. S. i8 Z. d. A. f. D. K. 8. Jg. 305. S.