Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám - Gazdaságszervezés - közellátás

333 gazdaságszervezet terén a Deutsche Arbeitsfront (munkavállalók) és a Gewerbliche Wirtschaft, illetve Reichsnahrstand (bizonyos értelemben munkaadók) esetleges szembefordulását áthidaló ú. n. Leipziger Vereinbarung. A német gazdasági szervezet — mint korunk legtökéletesebb ily organizmusa — úgy a területi, mint az érdemi szervezési gondolatot értékesíti, az utóbbin belül pedig úgy a vertikális (mezőgazdaság), mint a horizontális (ipar) megoldást alkalmazza. E mintaszerű szervezet részletes ismertetésére itt természetesen nincs terünk, ezek az adatok azonban többé-kevésbbé általánosan ismertek is. A mezőgazdaság csúcsintézménye a „Reichsnahrstand", amely három ú. n. birodalmi főosztályból (Reichshauptabteilung) áll; megnevezésük programmatikus fogalommeghatározást is ad: I. Der Mensch, — II. Der Hof, — III. Der Markt. Ez utóbbi ül., piacügyi birodalmi főosztály keretei között foglalnak helyet a vertikális mezőgazdasági egyesülések, az ú. n. Marktverband-ok, amelyeknek felső összefoglalásai az ú. n. főegyesülések (így pl. Hauptvereinigung der Deutschen Milch- und Fettwirtschaft). A termelés és a belső forgalom lebonyolítására hivatott Marktverband-rendszert a külső piacokkal való összeköttetés tekintetében az ú. n. Reichsstelle-k egészítik ki. Ki kell emelnünk, hogy a mezőgazdasági Marktverband-ok igen kiterjedt piac-irányítási hatáskörrel rendelkeznek, a Reichsstelléknek pedig — mint már említettük is — (úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés terén) saját ügyletkötési joguk van, tehát saját személyükben termelési és lebonyolítási ügyleti alanyokként léphetnek fel.. Az ipari szervezet alapját a már említett hét birodalmi főcsoport (ipar, kézművesség, kereskedelem, pénzintézetek, biztosítás, energiagazdálkodás és idegenforgalom ú. n. Reichsgruppe-je) képezi, ezek altagozatai a gazdasági csoportok (Wirtschaftsgruppe), a szakcsoportok (Fachgruppe) és szakalcsoportok (Fachuntergruppe, néha Fachabteilung stb.). Egy gyakorlati példa: A kereskedelem egyik ága pl. így tagozódik szervezéstechnikailag: Reichsgruppe Handel — Wirtschaftsgruppe Einzelhandel — Fachgruppe Nahrungs- und Genussmittelhandel — Fachabteilung Kolonialwaren und Feinkost. Az ipari termelés (értve „ipari" alatt az egész „nem-mezőgazdasági" termelést és forgalmat) e szervezési egységei, a Wirtschaftsverband-ok nem rendelkeznek piacirányító hatáskörrel; ez azonban nem jelent hiányt, mert ezt a feladatot a nemzetiszocializmus által is fenntartott kartell-ék töltik be. Mindenesetre a német gazdasági felfogás rugékonyságát mutatja, hogy megfelelő átalakítással, illetve új tartalmi kitöltéssel ezt a sokak szerint jellegzetesen liberál-kapitalisztikus intézményt is értékesíteni tudta. Mindkét nagy termelési viszonylatban érvényesül azonban a területi elv is: a Reichsnahrstand területi tagozódásai — nagyjában a közjogi felosztás szerint — a Landes-, Kreis- és Ortsbauernschaft-ok. Az ipari termelés terén a régi rendszertől átvett kereskedelmi és iparkamarai szervezet képezi a területi tagozódás alapját: egy-egy ka-