Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 1. szám - A "kereskedelmi társaságok" joga az új olasz polgári törvénykönyvben
10 kozólag is. A K. T. szerint a kültag az üzletvezetésre nincs jogosítva (de cégvezetéssel megbízható), továbbá a kültag az általa kötött ügyletért beltagként felelős, ha az ügylet kötésekor határozottan ki nem jelenti, hogy cégvezetői vagy meghatalmazotti minőségben jár el (141. §). Ezzel szemben a kódex kimondja, hogy az üzletvezetést kültagra bízni nem lehet, a kültagok ügyleteket csak egyes esetekre szóló megbízás alapján köthetnek. Az a kültag, aki a tilalom ellenére a társaság nevében ügyletet köt, korlátlan felelősséget vállal magára a társaság összes kötelezettségeiért. 4. A részvénytársaság (societá per azioni) megalakulására vonatkozó rendelkezések lehetővé teszik úgy a szimultán, mint a szukcesszív alapítást.5 Mind a két esetben az alapítás alapító okirat és az alapszabályok útján történik. Az alapszabályok az alapító okiratnak kiegészítő részét képezik. A szukcesszív alapításnak a módja : részvényaláírás (jegyzés) az alapítók által kibocsátott tervezet alapján. Ez esetben az alapító okiratot és az alapszabályokat a részvényjegyzők közgyűlése (alakuló közgyűlés) fogadja el. Mindkét alapítási mód alkalmazásánál az alapító okiratot közokiratba kell foglalni. Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon a részvényjegyzők fele jelen van. (Nálunk hét oly aláírónak kell jelen lennie, akik az alaptőkének legalább y4-részét jegyeztek.) Minden részvényjegyzőnek — tekintet nélkül a jegyzett részvények számára — csak egy szavazati joga van. (Nálunk legfeljebb tíz.) A kódex a megalakulás előfeltételeként — hasonlóan a K. T.-hez — az egész alaptőke biztosítását írja elő. További feltétel, hogy az alaptőke háromtizedrésze (30%-a) valamely banknál készpénzben le fizettessék. Szükséges végül a részvénytársaság megalakulásához a kormányhatóság engedélye is. A részvénytársaság megalakultnak a fenti feltételek igazolása esetén csupán a bejegyzés foganatosítása után tekinthető. A bejegyzés előtt a részvénytársaság nevében kötött ügyletekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azok, akik a társaság nevében eljártak. A részvénytársaság egymillió líra összegnél kisebb alaptőkével meg nem alakulhat. — A kódex korlátozza az alapítók illetményeit. Kimondja, hogy az alapítók saját maguk részére — az őket, mint részvényeseket megillető jövedelmen kívül — az alapító okiratban legfeljebb az alapítástól számított öt éven keresztül az évi tiszta nyereség 10%-át meg nem haladó részesedést biztosíthatnak. A részvények oszthatatlanok (Hányadrészvényt [K. T. 147. §] a kódex nem ismer). A részvényeknek egyenlő értékűeknek kell lenniök és a részvényesek részére egyenlő jogokat kell biztosítaniok. Az alapító okiratban, vagy az alapító okiratnak későbbi módosításaival a részvények egyes kategóriáinak tulajdonosait különböző jogokkal lehet felruházni. Az alapító okirat megszoríthatja a nyereségrészesedésben kedvezményes jogú részvények szavazati jogát. 5 V. ö. : Kuncz : A magyar kereskedelmi és váltójog. I. rész 2. fele. Budapest, 1937. 226. o.