Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Charles Gide szolidaritáselmélete és a szövetkezeti gondolat

TANÚI. M Á N Y O K Charles Gide szolidaritás elmélete és a szövetkezeti gondolat Kétségbe nem vonható tény, hogy az emberi társadalom az utóbbi időkben fokozódó gazdasági nehézségekkel küzd. Ezek a nehézségek a világ egyik részén jobban, másik részén kevésbbé érezhetők, a lényeg azonban ugyanaz : azok, akik a termeléshez munkájukkal járulnak, tehát elsősorban a nagyszámban élő kisemberek, hátrányba kerültek a nagytőke kevésszámú tulajdonosával szemben. Ha valamelyik korszakban gazdasági bajok jelentkeznek, ezekért természetszerűleg azt a gazdasági rendszert teszik felelőssé, amely mellett a nehézségek keletkeztek. A XIX. századnak és XX. század elejének gazdasági rendszere a fokozatosan kifejlődő ú. n. szabadelvű tőkegazdálkodási, később inkább uralmi rendszer volt. E rendszer nehézségeit többek között a londoni hidak alatt éjszakázó proletárok formájában már a XIX. század folyamán láttuk, s a mutatkozó nehézségek ellen már 1839-ben két államnak, Poroszországnak és Angliának törvényes intézkedésekkel kellett küzdenie. A rendszer elfajulását az emberiség azonban csak lassan vette észre. Az említett gazdasági rendszer anyagias felfogásának következménye volt, hogy az ellenáramlat is az anyagias gondolkodáson alapuló marxizmusban jelentkezett. Azoknak a közgazdáknak a hangját, akik a materialista alapok helyett inkább magasabb erkölcsi alapon álló emberi együttműködést sürgettek, a csatazajban nem hallották meg, pedig mérhetetlen szenvedéstől kímélhette volna meg magát az emberiség, ha e tisztaszívű tudósok szavára hallgat, mert akkor a reformtörekvések nem késtek volna el. Azok közé a tisztaszívű, tisztánlátó, nagy tudású emberek közé, akiknek szavát korábban kellett volna megfogadnunk, tartozik Charles Gide, a francia közgazdaságtudomány egyik dísze is. Ennek a tudósnak a társadalomgazdaságtannal kapcsolatos tanításai között van egy, a szolidaritás elmélete, amelynek teljes felismerése tekintetében Gide-nek meg kell adnunk az elsőbbséget még akkor is, ha olvastuk azokat az írásokat, melyek a szolidaritás szót már előbb használták. A szónak az 1804-es francia Code-ban i