Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 2. szám - Még egy szót a csendes társaságról
L22 a házadót bírálja. Azt ajánlja, hogy csökkentsük az adót s ennek megtelelő mértékben rövidítsük meg a házadómen tosségeket. Elítéli az adópótlékolást. A házadónál is kívánatosnak tartja az individualizációt olyan értelemben, hogy különbséget kell tenni az olyan házak között, amelyeket saját szükségletre használnak és azok között, amelyeket spekulációs célokból vesznek. Schmidt Ádám : Tőkeképződés és adóztatás címen közöl hosszabb tanulmányt. Tárgyalja az adó hatását a tőkeképződésre. A tanulmány első részében általánosságban foglalkozik a kérdéssel, a másodikban egyenként tárgyalja az egyes adók és illetékek hatását a tőkeképződésre. Szerinte a közvetett adók kevésbbó érintik a tőkeképződóst, mint az egyenes adók. Megállapítása szerint az adó hatása inkább negatív a tőkeképződésre, mert azt nem az adó, hanem annak hiánya segíti elő. Végül kitér arra, hogy az adók hováfordítása mennyire befolyásolja a tökeképződést. Még két érdekes cikket tartalmaz a Közgazdasági Szemlének ez a száma : Huszár Géza : A biztosítás eszméje és technikája és Reitzer Béla : A munkapiac helyzete a munkaközvetítés reformja előtt. A Zeitsehriít der Akademie i'ür deutsches Reeht 1942. évi 1. számában dr. Hegedűs József kir. törvényszéki bíró írt cikket a magyar magánjog szelleméről. Ugyané folyóirat korábbi számaiban több cikkben tárgyalja, a magyar magánjogi törvénytervezetet, amelynek német fordítása 1940-ben jelent meg. Mostani értékes cikke a törvénytervezet történeti, nemzeti ós jogpolitikai alapjairól szól. A cikkíró, akinek oroszlánrésze volt a kiválóan sikorült német fordítás elkészítésénél, kiemeli a magyar magánjog sajátos intézményeit és a magyar jogrend eredetiségét. A 2. számban dr. Hant Müthling közigazgatási bíró „Gedanken zur Wertzu%cachssteuerreformlí című cikkében ismerteti a német birodalomban még most sem egységesen szabályozott adójogi, problémát. Evvel kapcsolatban érdekes reformgondolatokat vet fel. Baiikarckiv 1941 szept.—dec. Az októberi és novemberi számokban dr. U. A. Simon (Berlin) az osztalékfizetés korlátozásáról szóló 1941 június hó 12-i német rendelet (Dividendenabgabeverordnung) rendelkezéseit ismerteti részletesen. — Dr. Schmitz-Morkramer kölni ügyvéd az ármaximáló szabályoknak-az ingatlanárveréseknél való érvényesülését ismerteti, kapcsolatban az 1941 június 30-i német rendelettel. Deutsches Gémein- und Wírtschaftsrecht. Az 1941 novemberi számban Dr. F. A. Müllereisert (Berlin) a gondatlanságból okozott közvetlen kárért való felelősségnek az általános szállítási feltótelekben való kizárásáról közöl értékes tanulmányt.