Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Még egy szót a csendes társaságról

110 Kötelesrész kiszámítása. — (27.) A kötetesrész kiszámításának alapjául szolgáló vagyon a tiszta hagyaték értéke 200.270 P ehhez az értékhez hozzáadandó az alperes által előre kapott érték fejében 39.084 P a felperes hozományának és kiházasításának értéke fejében 27.730 P Összesen 267.084 P Minthogy az örökhagyó után 3 gyermek maradt, egy gyermek törvényes örökrésze tehát 89.028 P, a köteles része pedig 44.514 P, a felperest megillető köteles részből levonva az általa előre kapott 27.730 pengőt, a felperes köteles része 16.784 pengővel kiogészítendő. (C. I. 4021/1941.) Lex rei sitae. — (28.) Nemzetközi magánjogunk szabályai szerint az ingatlanra vonatkozó dologjogok szerzése tekintetében az ingatlan fekvési helyén hatályban levő jogszabályok az irányadók. Abban az esetben, ha a dologi jog létesüléséhez több tényálláselem megvalósulása szükséges és az ingatlan valamennyi tényálláselem megvalósulása (különösen a tulajdonjog bekebelezése) előtt az egyik jogrendszer (cseh) uralma elől ogy másik jogrendszer (magyar) hatálya alá kerül, a fenti jogelvet akként kellett a nemzetközi magánjog szabályai szerint alkalmazni, hogy a dologi jog szerzése tekintetében a másodízben említett jogrendszer (az új lex rei sitae) szolgál irányadóul. Ehhez képest a jelen esetben a magyar jog szabályai szerint kell elbírálni azt a kérdést, hogy az alperesek az adásvételi szerződés alapján a tulajdonjogot, illetve az ahhoz való jogcímet órvónyosen megszerezték-e vagy sem. Az ügylet tárgyául szolgáló ingatlan az esztergomi érseki javadalomhoz tartozik. A magyar főkegyúri jog szabályai szerint, amelyek közjogi jellegülmél fogva a 7780/1938. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében már a visszacsatolás időpontjától kezdve alkalmazandó, a r. k. egyház ingatlanainak elidegenítéséhez — tekintet nélkül arra, hogy azok királyi hagyományozásból származnak-e — főkegyúri jóváhagyás szükséges. A magyar főkegyúri jóváhagyás az e részben nem vitás tényállás szerint meg nem történt. Ennek következtében a dologi jogi változást célzó ügylet nem érvényes. (C. VI. 2639/1941.) Szolgalom. — (29.) A telki szolgalom gyakorlásának a szolgáló telek tulajdonosának különösen sérelmes módja megváltoztatható, ha a szolgalom gazdasági célja a terhelést megkönnyítő változtatással is az addigi mértékben elérhető. Ugyanis az alperes szekérút szolgalmának gyakorlása közben a felperes tanyai lakóházának és gazdasági épületeinek közvetlen közelében, a tanya udvarán haladt keresztül. A szolgalom gyakorlásának ez a módja pedig arra tekintettel, hogy ily gyakorlás mellett a tanyaudvar nem keríthető el, annak területén gyümölcsös vagy zöldségkert nem létesíthető és belterjes baromfitenyésztés sem folytatható, továbbá, hogy a rend ós biztonság fenntartása végett állandó őrködésre van szükség, ha nem is az alperes ós családja, hanem az őket felkereső, helyesebben az ezt ürügyül felhozók miatt, végül, hogy a szolgáló ingatlanok értékét a tanyaudvaron való átjárás jelentős mértékben csökkenti, a felperesre különösen terhes. A szolgalom gyakorlásának a felperes által felajánlott új módja viszont