Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A magyar mezőgazdaság megszervezése

SZEMLE Wertőczy-ünnep a kolozsvári egyetemen. A kolozsvári m. kir. Ferenc József-tudományegyetem jog- és államtudományi kara által Werbőczy halálának négyszázéves fordulója alkalmából rendezett ünnepélyt Bálás P. Elemér jogkari dékán nyitotta meg „Werbőczy, a modern ember'' című előadásával. Kifejtette, hogy Werbőczy tipikus renaissance-ember, akiben a renaissance-ra jellemző feloldatlan ellentétek nagyrészét meg­találjuk, így az antik és a középkori — keresztény — felfogás együttes jelentkezését. Antik hatás Werbőczynél a római jog szellemének, a római racionális törvényértelmezési elveknek át­vétele, amivel a magyar jog a modern jogfejlődés útjára lépett, mégpedig a római jog részletes szabályainak tartalmi átvétele — recepciója — nélkül. Antik hatás jellemzi Werbőczy állásfoglalását a jobbágykérdésben is : a személyi jelleg nagymértékű megtagadása az emberek egy csoportjától. Ellenben keresztény — középkori — eredetű személyi szemléletet alkalmaz a Hármaskönyv közjoga, a nemzeti önkormányzat elve. De nemcsak renaissance-ember Werbőczy, hanem valósággal modern ember is. Nem ugyan jogi vonatkozásban, mert a modern jogot nagyrészt jellemző dinamikus dologi szemlélet — találmányi, szerzői, védőjegyjog stb. — még hiányzik Werbőczynél, de modern Werbőczy, az ember. A Hármas ­könyv hatását jórészt annak köszönheti, hogy Werbőczy — fel­ismerve a könyvnyomtatás találmányának, a benne rejlő dologi dinamikának óriási jelentőségét — saját költségén kinyomatta, művét és így gyorsan és széles körben elterjesztve — a feledéstől is megmentette. Csekey István professzor közjogi szempontból foglalkozottWer­bőczyvel és főleg abban látta Werbőczy jelentőségét, hogy az alkotmányjog terén alkotott el nem múló értéket. Foglalkozott Csekey Werbőczynek jogforrástani felfogásával, mely mai jogunk­ban is uralkodik. Méltatta Werbőczy tanítását a Szentkorona esz­méje és az organikus államfelfogás szemszögéből s különösen kiemelte Werbőczy álláspontját az uralkodói hatalom átruházott természete felől. Kereszténység, európaiság, közösségi gondolat és a nemzeti hagyományoknak minden idegen eszmével szemben való megőrzése és a jövő számára átmentése a magyar államiság bibliájának azok az eszmei kincsei, amelyekből nemzetünk lelke sugárzik felénk, mondja Csekey : ezért nem avulhat el a Hármas ­könyv, ezért örök az élete, mint magáé a nemzeté. Szászy István professzor magánjogi szempontból taglalta a Hármaskönyv szerepét. Magánjogtörténeti vonatkozásban Wer­bőczy jelentősége Szászy szerint az, hogy elhárította a római jog

Next

/
Oldalképek
Tartalom