Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A magyar mezőgazdaság megszervezése

társulásokat. Lesznek tehát községeink, amelyekben azonnal időszerű lesz pl. egy-egy gépkölcsönző társulás vagy egy-egy talajjavító társulás életrehívása ; más községekben esetleg évekig nem kerül sor termelői társulások alakítására. Nem volna célszerű, ha konkrét feladatok juttatása nélkül előre alakítanék meg mindenütt a társulásokat, mert azok megoldandó feladatok hiányában feltétlenül elsorvadnának, mire valóban hozzá kellene látniok feladataik ellátásához. Lesznek tehát közületek, amelyekben egyelőre nem lesz termelői társulás, másokban egy-egy fog alakulni, ismét másokban több társulás jön létre. Minthogy a mezőgazdasági feladatok szorosan összefüggnek, természetesen gondoskodni kell arról, hogy mindott, ahol több társulás működik, legyen egy szerv, amely e társulásokat összefogja és egyöntetű működésüket biztosítja. Véleményünk szerint ennek az összefogó mezőgazdasági önkormányzati szervnek kell a mai községi mezőgazdasági bizottságok helyébe lépni. Egészen más a helyzet a mezőgazdasági rendi szervezeteknél. Ezek feladata — mint láttuk — a piacszabályozás volna. Amint az árakat sem lehet egymástól függetlenül megállapítani, ugyanúgy a piacszabályozást sem lehet cikkenként külön végezni, hanem csak átfogóan, egységes keretben. Kétségtelen tehát, hogy rendi szervezetet községenként vagy esetleg nagyobb területi egységenként csak egyet-egyet szabad létesítenünk, sőt gondoskodnunk kell arról is, hogy ezeket a szervezeteket nagjrobb területi egységenként magasabbfokú szervezetekben összefogjuk és e nagyobb területi egységeknek egybe kell esni a mezőgazdasági tájegységekkel. Kétségtelen az is, hogy e rendi szervezetek újszerű, mezőgazdasági népességünk számára szokatlan feladatokat fognak ellátni, azért hatáskörüket fokozatosan kell bővíteni és felügyeletüket fokozatosan kell lazítani. A rendi szervezetek munkájába természetszerűleg beleszólást kell biztosítani a termelői társulásoknak is. Ez intézményesen o fentebb már említett összefogó szervek útján volna célszerűen biztosítható. Ez az összefogó szerv volna a község mezőgazdasági képviselőtestülete, amelynek elnöke a Javaslat által életrehívandó gazdasági elöljáró volna. Elgondolásunk szerint tehát a most létező politikai község, mint köztestület mellett kifejlődne a mezőgazdasági község, mint önkormányzati testület. Alig liiszeni, hogy elgondolásunk összeütközne az általános magyar önkormányzati gondolattal. Igaz ugyan, hogy alkotmányjogunk szerint a község egyetemes önkormányzati szerv, amelynek hatásköre kiterjed az összes helyi közfeladatok ellátására, de az is kétségtelen, hogy mezőgazdasági igazgatásunk korábbi liberális felfogása szerint — a liberális szót természetesen klasszikus értelemben használom — mezőgazdasági téren a község feladatai inkább csak rendőri teendőkre szorítkoztak. Nem fogja tehát a községi önkormányzatot számba vehető sérelem érni akkor, ha a Javaslat intézkedéseiből folyó egészen