Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A magyar mezőgazdaság megszervezése

^4 A magyar mezőgazdaság megszervezése A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, törvény erőre emelkedése után, kétségtelenül sorsdöntő fordulatot fog jelenteni mezőgazdaságunk fejlődésében és méltán sorakozik a Darányi Ignác-féle nagy reformok mellé. Sőt tovább is mehetünk ennél. Ügy véljük, nem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy ez a törvényjavaslat alkotmányjogunk modern fejlődésében is fordulópontot fog jelenteni. Véleményünk szerint ugyanis, bármilyen fontosak is a Javaslatnak a mezőgazdaság tárgyi fejlesztésére irányuló intézkedései, a szakoktatás javítása, a különféle erőteljes akciók lehetőségei és a szükséges hitel biztosítása, a Javaslat legnagyobb horderejű intézkedései mégis azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a magyar mezőgazdaság és a mezőgazdasági népesség nagyarányú és újszerű megszervezését és ezzel lerakják az egységes irányítás lehetőségének alappilléreit. A Javaslatnak — nézetünk szerint — nemcsak legfontosabb, de gazdasági jogi szempontból is legérdekesebb fejezete az ötödik, a mezőgazdasági termelés és értékesítés megszervezéséről. Régóta kísért mezőgazdasági közigazgatásunkban az a gondolat, hogy a mezőgazdasági igazgatásba be kell vonni a mezőgazdasági érdekképviseleteket és helyenként felcsillan mezőgazdasági közigazgatási jogunkban a mezőgazdasági önkormányzat gondolára is. Valljuk be, hogy ezek a törekvések eddig túlnyomórészt meddők maradtak, különösen legalsóbbfokú érdekképviseleti szerveinknél, amelyek általános részvétlenség mellett alakultak meg és tengették életüket. A balsikerhez nemcsak az a — szerintünk — helytelen felfogás vezetett, hogy parasztságunk individualista és nem hagyja magát megszervezni, hanem főként a közigazgatásunkban általánosan mutatkozó önkormányzatellenes, centralizáló törekvés. A Javaslat szakít a centralizáló törekvésekkel és arra az egyedül célravezető alapgondolatra helyezkedik, hogy a mezőgazdaság fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha a fejlesztésre irányuló tevékenységben öntevékeny részt vesz egész parasztságunk. E célból nemcsak lehetővé teszi, hanem elő is mozdítja mezőgazdasági népességünk szervezkedését, sőt lehetőséget biztosít a szervezés kényszereszközökkel való gyorsítására is, amire a fejlesztés gyors végrehajtása miatt valószínűleg szükség is lesz. A Javaslat tehát nemcsak a mezőgazdaság tárgyi fejlesztéséről intézkedik, hanem tiszta mezőgazdasági közigazgatási kérdéseket is érint. Ez mindenesetre helyesen van így, mert a tárgyi fejlesztésre irányuló intézkedések szorosan egybetartoznak a fejlődés személyi kellékeit biztosító intézkedésekkel ; a magunk részéről csupán azt