Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Külföldi követelések zárolása az Egyesült Államokban

231 összege is a tulajdonos és nem a gépkocsivezető biztosítására utalt. Helytálló az alperes álláspontja, hogy a biztosítási szerződés érvényességéhez írásbeli alak szükséges. Itt azonban nem a szerződés érvényességéről van szó. A szerződés a felek egyező előadása szerint létrejött. A felperesek csak azt vitatták, hogy tévedés folytán nem olyan értelemben, amint azt az alperes állította. A tévedést igazolták, s az alperes a tévedést fel kellett, hogy ismerje s így a szerződő fél ajánlatát úgy fogadta el, amint azt helyesen érintenie kellett". (C. VII. 3069/1940.) Tőzsdei választottbírósági joggyakorlat. Perbíróság megválasztásának a joga. —- (15.) Ha a felperes a perbíróság megválasztásának a jogát akként gyakorolta, hogy keresetét az illetékességgel és hatáskörrel bíró rendes bíróság előtt indította meg, ebből még nem következtethető az, hogy ugyanezen ügyletből származó más követelése tekintetében ezen választási jogáról lemondott. Ha való is lenne alperes azon tényállítása, hogy felperes ugyanezen ügyletből, melyre a Budapesti á,ru- és értéktőzsde választottbíróságának hatásköre érvényesen kiköttetett, a budapesti kir. törvényszék előtt is keresetet indított, erre felperesnek, éppen azon alperesi előadás szerint, hogy az alávetést csupán ő írta alá, a P. H. T.-ban 697. sz. alatt közölt elvi határozat szerint joga volt. A felek ugyan közös egyetértéssel a hatásköri kikötést hatályon kívül helyezhetik, de ha felperes a perbíróság megválasztásának jogát, mely őt a 697. sz. E. H. szerint megilleti, valamely ügyletből eredő egyik követelése tekintetében akként gyakorolta, hogy keresetét az illetékességgel és hatáskörrel bíró rendes bíróság előtt indította meg, ebből még nem következtethető az, hogy ugyanezen ügyletből származó más követelése tekintetében ezen választási jogáról lemondott. Elképzelhető pl., hogy valamely felperes érdekének az felel meg, ha egyszerű vételárkövetelés tekintetében választási jogának keretén belül a rendes bírósághoz fordul, míg ugyanazon ügyletből származó, szakkérdést is magábanfoglaló vitát, az éppen ilyen célra szervezett különbíróság által kíván eldöntetni. A budapesti kir. ítélőtábla P.V. 3119/1927. sz. végzésében helybenhagyta a Budapesti áru- és értéktőzsde választottbíróságának 1316/1925. sz. alatt hozott hatásköri végzését, amely hasonló esetben kimondotta, hogy az a körülmény, hogy felperes a kötlevélen alapuló egyik igényét a rendes bíróság előtt érvényesítette és ott jogerős ítéletet is nyert, nem akadálya annak, hogy ugyanezen ügyletből eredő más igényét, az alávetésnek megfelelően ezen különbíróság előtt érvényesítse. Felperes a kikötött tőzsdebíróság igénybevételének jogáról csak akkor volna lemondottnak tekinthető, ha ugyanazon követelés tekintetében indított volna keresetet a polgári bíróság előtt. Alperes ezt nem is állította. Budapest, 1940. évi szeptember hó 26. napján. Dr. Demel Aladár s. k., a választottbíróság elnöke, dr. Latzkó Vilmos választott bíró, Büchler Izsó választott bíró, dr. Sebestyén Péter s. k., jegyzőkönyvvezető, jogügy titkár. (346/1940.) Tudatlanság az ügyletkötésben. — (16.) Tudatlansággal egy kereskedő, aki egy szomszéd állam gabonabevásárló-társaságnak a bizományosa is volt, joghatályosan nem védekezhetik. Minthogy alperesek nem igazolták, hogy kényszer alatt cselekedtek, amikor a tartozásuk elismerésére vonatkozó