Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

58 nősen ki kell emelni azokat a rendelkezéseket, amelyek túlóradíjak és többletmunkadíjak fizetését, valamint a fizetéses szabadságok nyújtását újból lehetővé tették. A Zeitschrift der Akademie lür Deutsches Recht f. évi 20. számában Würdinger bécsi egyetemi tanár a betéti részvénytársaságról ír tanulmányt. (A betéti rt. — az 1937-i német részvénytörvény 219. §-a szerint — jogi személyiséggel bíró társaság, amelynél legalább egy tag korlátlanul felel a társasági hitelezőknek és a többiek a részvényekre osztott alaptőkében betéteikkel vesznek részt, a nélkül, hogy a társaság tartozásaiért személyesen felelnének.) A német irodalomban az utóbbi időben felvetődött az a kérdés, hogy a későbbi részvényszerzők az alapszabályok alapján kötelezhetők-e arra, hogy kisorsolás alapján részvényeiket a beltagoknak eladják. Würdinger — a német részvénytörvény 219 § (3) bek. megszorító magyarázata alapján — úgy véli, hogy a részvényeseket a részvénytörvényben meghatározott kötelezettségeken kívül más kötelezettségekkel terhelni nem lehet. — Felvetődött az a kérdés is, hogy a betéti rt. beltagjai és részvényesei közt lehet-e az egyesületi szerződésen kívül (amely szerint a tagok csak a jogi személlyel állanak jogviszonyban) társasági jogviszonyt is megállapítani (amely szerint a tagok egymással szemben is jogviszonyba kerülnek). Würdinger a részvénytörvény 49. §-ának megszorító magyarázata alapján a kétféle jogviszony fennállását meg nem engedettnek minősíti. A Bank-Archiv 1940 okt. 15-i számában W. Schütz berlini ügyvéd a hátrábbállási nyilatkozat (Das Zurücktreten von Forderungen) jogi jelentőségét vizsgálja, elsősorban a bankoknak, mint az ily nyilatkozatok rendszerinti címzettjeinek a szempontjából. A hátrábbállási nyilatkozatnak dologi hatálya a német jogban sincs, az a nyilatkozatot tevő hitelezőre nézve csak kötelmi jogi kötelezettséget jelent. Bár a gyakorlatban e nyilatkozatot még különböző, a bank jogainak biztosítását célzó megállapodásokkal egészítik ki, a szerző véleménye szerint ez a jogintézmény mégis sokkal kisebb jogbiztonságot jelent a banknak, mint a követelésnek az engedményeztetése vagy a követelésen zálogjog szerzése. Ma már adózás szempontjából sem mondható előnyösnek a „hátrábbállás" intézménye. Érthetetlen, hogy miért van mégis annyira elterjedve. — Ugyané folyóirat november 1-i számában H. Rummel (Berlin) a fizetési forgalomban egyre nagyobb szerepet játszó átutalási forgalom technikájának a racionalizálására, a nov. 15-i számban pedig dr. Paul Urbancsyk (München) az értékpapírok kamat- és osztalékterminusainak egységesítésére, ill. racionalizására tesz javaslatot. A javaslathoz bankkörökből érkezett hozzászólásokat közöl később a folyóirat dec. 1-i száma. A Kir. Közjegyzők Közlönyé-nek mult évi 11. számában Östör András kir. közjegyző az új olasz polgári törvénykönyvnek az öröklési jogra és az ajándékozásra vonatkozó rendelkezéseit ismerteti — közjegyzői szemmel.