Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

56 a pénzpolitika feladata a megélhetési költségek stabilizálása legyen. A tekintélyi államokban egyelőre még idegenkednek az indexvaluta eszméjétől (nyilván, mert azt a liberális felfogás termelte ki), pedig —• az árszínvonal stabilitásának megvalósítása folytán — ezekben az államokban kellene igazán a pénzpolitikának ehhez az értékmérőhöz igazodni. A szerző szerint az indexvaluta megvalósítása Magyarországon is kívánatos és lehetséges. Tanulmányának eredményeit így foglalja össze a szerző : Az értékállandósági záradék általános elterjedése megengedhetetlen, mert a pénz értékének ingadozása idején a pénzérték gyors leromlására vezetne. Nem engedhető meg tehát az árutartozásoknak, továbbá a munkabéreknek ós fizetéseknek, a közterheknek, a tarifáknak értékállandósági záradékkal való ellátása. A hiteléletben is csak pontosan meghatározott területen van helye az értékállandósági záradéknak. A határokat egyik oldalról a valutapolitikai, a másikról a hitelpolitikai szempontok szabják meg. A valutapolitikai érdekek nagyobb veszélyeztetése nélkül — a hitelpolitika érdekében — megengedhetők volnának az értékállandósági záradékok a hosszúlejáratú hiteleknél, ezenfelül a biztosítási ágazatokban, ideértve az öregségi biztosítást is. Az értékállandósági záradékok különböző fajai közül az árindexzáradék, — és még közelebbről — a megélhetési költségzáradék jelent — valutapolitikai szempontból — legkisebb veszélyt s — a hitelező szempontjából — legnagyobb biztonságot. A hosszúlejáratú kölcsönkötvények és záloglevelek az indexzáradékkal mintegy átalakulnának osztalékpapírrá, amelynek hozadéka az indextől függ. A bankbetéteket valutapolitikai szempontok miatt, az azonnal esedékes betéteket pedig ezenfelül banklikviditási szempontból sem szabad értékállandósági záradékkal ellátni. Kevésbbé aggályos lenne a legalább egy évre lekötött betéteknek értékállandósági záradókkal — leghelyesebben megélhetési indexzáradékkal — való ellátása, sőt ez a középlejáratú hitelek nyújtásának elősegítése szempontjából egyenesen kívánatos is. Az értékállandósági záradéknak a rövidlejáratú hitelek körében való tilalmazása a rövidlejáratú tőkék egyrészének hosszú- és középlejáratú tőkékké való átalakulását fogja eredményezni. Ez pénz- és hitelpolitikai előnyökkel járna. (Me) Dr. Mennyey Géza : A földhitel. /. kötet. Történelmi kifejlődése. Budapest, 1940. A jelent megérteni és a jövőt építeni csak a mult ismeretébon lehet. A jövő építését szolgálja tehát a szerző, amikor szakavatott kézzel egyik legégetőbb közgazdasági problémánknak, a földhitelnek a múltját tárja fel. Már az ókori népeknél, Egyiptomban, Babyloniában és az ókori zsidóknál is nyomait találjuk a földhitelnek. Hazánkban a hitelélet első nyomai a XII. századból találhatók : a szabolcsi zsinat és Kálmán király törvényei szolgáltatják legrégibb emlékeit. A XIII. század első felében elszórtan, később a gazdasági fejlődés haladásával már gyakran találkozunk kölcsönügyletekkel, felvételük indoka rendszerint valamely szükséghelyzet volt. A XIV. század második negyedétől kezdve azonban már találhatók nyomok arra nézve is, hogy a kölcsönöket beruházások, pl. jobbágyok telepítése céljából vették fel. A hitelező az elzálogosított ingatlan birtokába lépett,