Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

620 ú. n. bizományi tételeket nem ilyenekként számolta el, figyelembe nem jöhet. (C. IV. 3146/1941.) Kizsákmányolás. — (189.) A kizsákmányolás személyi és tárgyi feltételeit megállapító jogszabály alkalmazása körében nem kifogásolható az általában szokásos és az üzlet természetére tekintettel a kereskedelmi felfogás szerint igazolt árak. A tőzsdére bevezetett értékpapíroknak megfelelő ellenértéke az általános felfogás szerint azoknak a tőzsdén jegyzett forgalmi ára. Mivel nem merült fel adat arra, hogy a per tárgyául szolgáló részvényeknek 1924 június hó 14-i tőzsdei árfolyama nem az akkori általános gazdasági helyzetnek, hanem az alperesnek a felperes megkárosítására irányuló szándékából kifejtett jogtalan befolyásának volt az eredménye, a szóbanforgó részvények értékére nézve ebben az esetben is azok tőzsdén jegyzett ára az irányadó. (C. II. 1877/1941.) Tulajdonszerzés. — (190.) A felvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszatérése után a volt csehszlovák állam tulajdonából származó ingóságok gyanánt a felperesnél lefoglalt ós tőle el is szállított gömbvasat a volt csehszlovák állam által emelt vasbeton kiserődök építésének céljait szolgálták. Felperes a gömbvasaknak általa is ismert e rendeltetésénél fogva azokat tulajdonul akár a vasbeton kiserődök építőjétől, akár más magán egyéntől csak akkor szerezhette meg, ha az átruházó maga is tulajdonos volt. Ellenkező esetben ugyanis tulajdonszerzésének útját állaná abban nyilvánuló rosszhiszeműsége, hogy az ügyletkötéskor nem győződött meg az átruházó tulajdonjogáról, jóllehet ennek tisztázását a gömbvasak erődépítési rendeltetése a forgalom biztonsága szempontjából megkívánta volna. (C. 2202/1941.) Tulajdonközösség megszüntetése. — (191.) Az európai háború által előidézett rendkívüli közgazdasági viszonyok és az azokkal kapcsolatos anyaghiányok és értékhullámzások a jelenlegi időt a tulaj donközösségnek bírói árverés útján való megszüntetésére általánosságban alkalmatlanná teszik. Különösen áll ez a tulajdonostársak egyike vagy másika által lakott és gazdasági célokra is szolgáló házasbelsőségekre, melyek elárverezése a tulajdonostársakat vagy azok egyikét a családjukkal együtt gazdasági létalapjuktól, a jelenleg közismerten oly nehezen szerezhető lakástól és azzal együtt használt gazdasági melléképületektől foszthatja meg és ezzel a közösségi helyzeténél hátrányosabb anyagi helyzetbe hozza. A per adatai szerint mindegyik peresfél a családjával a közös tulajdonukat tevő házban lakik, ott jószágokat és terményeket is tart, alperes fuvaros, sokgyermekes családapa, aki meg nem cáfolt előadása szerint az utóbbi években több ízben katonai szolgálatot teljesített. Ily körülmények között alperes nem alaptalanul állítja, hogy miután pénz hiányában a büói árverésen részt nem vehet, az árverésnek most való megtartása ránézve hátrányos, mert tőle és családjától gazdasági létalapjukat és öröklött hajlékukat elvonja. Minthogy pedig egymagában az, hogy a peres felek a közös tulajdonukban lévő épületek szükséges javítása és az ezzel jelmerülő költségek viselése tekintetében egymással megegyezni nem tudnak, a közösségben maradást tűrhetetlenné és lehetetlenné nem teszi, mert mindegyikük a kérdések rendelkezése végett bírói jogsegélyt vehet igénybe, nincs kellő alap a tulajdonközösségnek alkal-