Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

616 társaság fennállása alatt, sem pedig- a társaság' feloszlása esetén. Semmis az a jogügylet, amelyet a névre szólóvá át nem alakított részvények tulajdonosa a részvényekre vonatkozólag akár magával a társasággal, akár pedig más harmadik személlyel köt. A folyó gazdasági évben kifizetésre kerülő osztalékokat mindaddig nem lehet kifizetni a bemutatóra szóló részvények tulajdonosainak, amíg a névre szólóvá való átalakítás meg nem történt. Ha a részvénytulajdonos a bemutatóra szóló részvényeinek névre szólóvá való átalakítását a rendelettörvényben megállapított határidőn túl foganatosítja, a névre szólóvá átalakítás idejében már esedékessé vált és még el nem évült osztalékok az államot illetik. Ezenkívül a részvénytulajdonos minden negyedévi késedelem után az értékpapír utolsó forgalmiadó-értéke után számított huszadrészének (5%) megfelelő pénzbüntetést köteles fizetni. 1942 július 1-től számított 5 év elteltével, ha addig a részvény névre szólóvá alakítása meg nem történt, a társaság a címletet semmisnek nyilvánítja és új részvényt bocsát ki. Az új részvényt a társaság az „állami letéti és kölcsönpénztárnál" (Cassa depositi e prestiti) köteles letétbe helyezni. Újabb 10 év eltelte után, ha a semmissé nyilvánított bemutatóra szóló részvény tulajdonosa nem igazolja azt, hogy a névre szólóvá való átalakítást saját hibáján kívül nem foganatosíthatta, a pénztár a részvényt értékesíti és az ellenértéket a kincstár számlájára befizeti. A rendelettörvény felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy engedélyezze a bemutatóra szóló részvényeknek névre szólóvá való átalakítását az 1942 június 30-ával lejáró határidőn túl is, ha a részvénytulajdonos igazolja, hogy önhibáján kívül a névre szólóra átalakítást keresztül nem vitethette. d) A részvénytársaságok más részvénytársaságok részvényeit csak saját részvénytőkéik összegének erejéig tarthatnak tárcájukban. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a részvényekre, amelyek a rendelettörvény hatálybalépésekor voltak a részvénytársaságok birtokában, még az esetben sem, ha meghaladják az illető részvénytársaságok alaptőkéjét. A rendelettörvény közzétételétől számított 5 napon belül az összes részvénytársaságok kötelesek voltak a székhelyük szerint illetékes kerületi adóhivatalhoz beterjeszteni a tulajdonukban lévő összes részvények jegyzékét. e) A rendelettörvény végül büntető szankciókat állapít meg arra az esetre, ha a részvénytársaságok, hitelintézetek, közjegyzők a rendelettörvény rendelkezéseinek a teljesítését elmulasztják. A rendelettörvény nemcsak magát a társaságokat, hanem a társaságok igazgatóit és a könyve^ség vezetőit is felelőssé teszi a rendelkezések betartásáért és mulasztásaikat pénzbüntetéssel sújtja. (Cy)