Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 2. [r.]

586 vehesse a jogszabályok-adta eshetőségeket. A szükségtelen jogszabályváltoztatás árt a gazdasági életnek, de árt a jogszabályok tekintélyének is, mert gyöngíti a jogszabályok biztonságába vetett hitet. Igaza van Montesquieu-nek : „Les lois inutiles affaiblissent les lois nécessaires". Valóban a céltalan, a szükségtelen, a haszonnélküli törvények gyöngítik a szükséges törvények erejét is. Az egész világot alapjaiban megrendítő, most dúló viharnak elmultával az állami beavatkozásnak mai mértéke előreláthatólag enyhülni fog. A világháborút követő gazdasági válságnak fokozatos csökkenésével fokról-fokra fel fognak oldódni a gazdasági életnek rendkívüli megkötöttségei. A jogalkotás bölcseségére vár az a feladat, hogy megteremtse és megerősítse a gazdasági életben azokat a jogintézményeket, amelyek a majd szabadabb mozgásra engedett gazdasági életben az autonóm erőknek egészséges működését előmozdítják, a gazdasági élet automatizmusának megfelelő körben érvényesülést engednek s a harmóniának kialakulását elősegítik. A jogalkotásnak ebben a munkájában továbbra is jelentős szempont lesz a szakszerűségnek fokozása, a közérdeknek megfelelő egészséges kiválasztásnak, a helyes szelekciónak elősegítése. A gazdasági élet megszervezésében nagyobb érvényesülést kell engedni a nyilvánosságnak, mert már a publicitás maga is fokozza a felelősségérzetet és akadály a visszaélésekkel szemben. Meg kell erősíteni a gazdasági életben az ellenőrzésre hivatott autonóm szerveknek szerepét a szükséges szakszerűség megkívánásával és a függetlenség biztosításával. A nagyobb mozgási szabadság engedése mellett hatványozott mértékben lesz szükség a gazdasági vállalatok vezetői, irányítói és ellenőrzői felelősségének az élet igényeivel számoló, megfelelő kiépítésére. A közösségi eszme, a népi gondolat, a szociális gondoskodás továbbra is irányadó eszmék lesznek. Az állami irányítás életbevágó feladata lesz nemzeti gazdaságpolitikánknak összhangbahozása világgazdasági érdekeltségünkkel. A gazdasági életben résztvevőket is át kell hatnia a közösségi gondolatnak, a szociális szellemnek és annak a meggondolásnak, hogy a gazdasági életben is uralkodniok kell az erkölcs követelményeinek. Az ilyen emelkedett szellemű gazdasági életben a nemzet tagjai emberibb élethez jutnak, a nemzeti társadalomban megerősödik a vállvetett munkának, az együttműködésnek, a kölcsönös megértésnek a szelleme s a jólét felé haladó, vagyonosodó nemzet a nemzetek társadalmában erőben, súlyban gyarapodik és megbecsüléssel övezve fejlődik. Sövényházy Ferenc