Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 2. [r.]

580 és a törvényes szabályozás körébe vonják az ú. n. kizsákmányoló ügyletek elhárítását is. Védeni törekszik ez a törvény a gazdasági életben ügyletet kötő felet attól, hogy a másili szerződő fél az ő megszorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét, vagy a nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva, a maga vagy harmadik személy javára, az ügyletkötő fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy feltűnően aránytalan nyereséget kössön ki vagy szerezzen. Az erkölcsi elveknek a gazdasági életben való hatékonyabb érvényesítésére nyújtanak módot iparjogunknak azok az újabb szabályai, amelyek tágítják az engedélyhez kötött iparok körét s ekként szélesebb körben adnak módot a megbízhatóság vizsgálatára és arra, hogy bizonyos bűncselekmények miatt elítéltek jelentékenyebb iparoktól távoltarthatók legyenek. Az 1922 : XII. t.-c.-be iktatott ipari novella értelmében egyes engedélyhez kötött iparok tekintetében a kereskedelemügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően a megbízhatóság szempontjából közelebbi feltételeket állapíthat meg (35. §). Engedélyhez kötött ipar gyakorlására pedig nem kaphat engedélyt és ily iparnál üzletvezető sem lehet az ipari novella értelmében az, aki bűntett, az állam ellen, szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy akit ilyen bűntett vagy vétség miatt elítéltek, a jogerős bírói ítéletben megszabott szabadságvesztésbüntetés tartama, illetőleg a büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított három év alatt. E törvény szerint az iparhatóság elvonhatja a tanonctartás jogát attól az iparostól, akivel szemben oly tények merülnek fel, amelyek következtében őt erkölcsi szempontokból tanoncok tartására alkalmatlannak kell tartani (82. § 1. pont). A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást nyert arra is, hogy egyes engedélyhez kötött iparoknál az alkalmazottak felfogadását megbízhatóságuk igazolásához köthesse (57. § 6. pont). Az 1922. évi ipari novella az engedélyhez kötött iparra szóló iparűzési jognak elvonására is módot nyújtott olyan esetben, amelyben az iparos ismételt marasztalás és írásbeli megintés után oly cselekményt követ el, amely megbízhatóságát kétségessé teszi, vagy ha bűntett, az állam ellen, a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerős ítélettel elítélték (70. §). Még tovább ment az erkölcsi szempontoknak figyelembevétele tekintetében az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936 : VII. t.-c. Ez a törvény (2. §-ában) már az iparigazolvány elnyerésétől is meghatározott ideig elzárja a bizonyos bűncselekmények miatt elítélteket. A törvénynek javaslati indokolása szerint az iparban és a kereskedelemben is érvényesíteni kell az osztó igazság elvének megfelelő azt a követelményt, amely szerint önálló foglalkozáshoz és a nemzeti vagyonból megfelelő részesedéshez elsősorban azok jussanak, akik erkölcsi tekintetben kifogástalanok ; azok pedig, akik ebből a szempontból kifogásolhatók, önálló foglalkozáshoz csak bizonyos idő után juthassanak, amikor