Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

40 értelmét. Ezt a két, fentebb felsorolt esetet pedig a szokványok egészen határozottan körülírják. Minden más esetre tehát érvényes marad az általános szabály : a K. T. 265. és 266. §-ának intézkedései, vagyis hogy a kereskedelmi ügyletek értelmezésénél nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkábzs 13 qerződő felek akarata szolgál irányadóul és hogy a szerződés szavai közönséges értelmükben veendők, kivéve ha az érdekelt felek azt igazolják, hogy a használt kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban elfogadott más értelmet tulajdonítottak. Budapest, 1940. december 2. Politzer Sándor vb. elnök, dr. Sebestyén Péter jogügyi titkár. (404/1940. szám.) Kereskedői gondosság áruszállítási kötelezettség teljesítésében. — (3.) Az eladó, aki az áru szállítására 1940 június 1-én vállalt kötelezettséget, a július 5-én megjelent zárolórendelet következtében különös tekintettel az általános helyzetre is, rendes kereskedői gondosságnál fogva, idejekorán tartozott az áru fedezéséről gondoskodni, így nem védekezhetik joghatályosan azzal, hogy augusztus hónapban már nem tudta az árut megszerezni. A védekezés már azért sem volt elfogadható, mert alperes ezzel csak most, a tárgyaláson állt elő és a leveleiben erről említést sem tett, hanem ellenkezőleg, még augusztus 16-án is szállítást ígért. Ugyanígy nem volt figyelembevehető az a védekezés, hogy alperes akkor katonai szolgálatot teljesített, mert a csatolt levelezésből kitűnőleg üzletét akadálytalanul folytatta. Minthogy ilyképpen alperesnek a kényszer hatalomra alapított védekezése nem helytálló, az ügylet teljesítését jogtalanul tagadta meg, tehát kártérítéssel tartozik. Budapest, 1940. évi október 23. napján. Dr. Papp Szász Tamás vb. elnök, dr. Duchon Lipót jogügyi titkár. (439/1940. szám.) A vevő rendelkezési kötelessége a meghosszabbítottnak tekintendő teljesítési határidőben. — (4.) Ha a teljesítési határidő a forgalmi akadály megszűntéig meghosszabbítottnak tekintendő, úgy a vevő nem köteles újabb diszpozíciót adni, ennek hiánya miatt tehát eladónak nincs joga az ügylettől elállani. A kikötött szokványok 32. §-a arra az esetre vonatkozik, melyben az áru felvétele forgalmi akadályok miatt — ideértve a vasúti kocsik hiányát is — meg nem történhetik. A vasúti kocsik hiánya tehát csak egyike azon forgalmi akadályoknak, amelyekre a 32. § vonatkozik és éppen nem a 32. § alkalmazásának tipikus esete ; annyira nem, hogy a szokványok hivatkozott szakaszában külön kiemelendőnek látszott az, hogy a vasúti kocsik hiánya is forgalmi akadálynak tekintendő. Alperes saját előadása szerint az áru felvétele még július 3-án sem történhetett meg, bár nem vasúti kocsik hiánya, hanem más forgalmi akadályok miatt. Kétségtelen tehát, hogy a 32. § alkalmazandó abban az esetben is, melynek fennforgását az alperes vitatja. A teljesítési határidő ezek szerint a forgalmi akadály megszűntéig meghosszabbítottnak volt tekintendő, úgy hogy a felperes nem volt köteles újabb elszállítási rendelkezést adni az alperesnek. Önként következik ebből, hogy diszpozíció-késedelem miatt az alperesnek nem volt joga az ügylettől elállani. Budapest, 1940. évi november 18. napján. Schwarz Jakab egyesbíró, dr. Engel György jogügyi titkár. Adorján Ferenc h. főtitkár.