Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A gabonakereskedelem szabályozásának jogi problémái

544 bizományosokat a Hombár szerződteti, az albizományosokat pedig a főbizományosok szerződtetik. A főbizományosi szerződés csak a közellátási miniszter jóváhagyása után, az albizományosi szerződés pedig csak a m. kir. Kereskedelmi Hivatal jóváhagyása után érvényes. A rendelet tehát bizományosoknak nevezett személyek útján végzi a kényszerfelajánlásra kerülő gabona összegyűjtését, felvásárlását. Vessünk egy futó pillantást erre az intézményre, vájjon fedi-e tényleg a bizományos kereskedelmi jogi fogalmát? Bizományos-e a Hombár-bizományos? Inkább csak kérdéseket teszünk fel és nézőpontokat adunk, mint megoldást. Kereskedelmi törvényünk 368. §-a szerint a bizományi viszoy lényege az, hogy valaki megbízásból, saját nevében, de más (a megbízó) részére eszközöljön vételeket vagy eladásokat. Aki pedig az ügyletek ilyen megkötésével foglalkozik, bizományos. Futólagos szemléletre a gabonarendelet rendelkezései az említett törvényes fogalmat teljesen fedik, ha azonban behatóbban szemléljük ezt a jogviszonyt, nehézségekre bukkanunk. A Kúria egyik elvi határozata szerint „az oly bizományosi szerződés, amelynek tartalma a bizományi viszony természetével ellenkező rendelkezéseket tartalmaz, a bizományost jogi önállóságától megfosztja, őt a megbízó fél által rendelkezésre bocsátott könyvek vitelére kötelezi, a megbízót a felekkel való elszámolásra feljogosítja és a bizományost attól is eltiltja, hogy a megjelölt körzeten belül akár a maga részére, akár más részére búzát vehessen: nem létesít bizományi, hanem megbízási viszonyt." (C. 1333/1914.) Egy másik kúriai határozat szerint (C. 359/1900) abból, hogy a megbízó a megbízó cégével és nevével ellátott nyomtatványokat kapott s használt a vételügyletnél, következtethető, hogy a megbízott nem mint bizományos, hanem mint megbízott járt el. Mint fentebb említettük, a bizományosi szerződést a rendelet értelmében a közellátási miniszter, illetőleg a Kereskedelmi Hivatal hagyja jóvá. Ez a jóváhagyás a bizományosi működés létalapja. Az említett szerveknek diszkrecionális joga lévén a jóváhagyás megadása, megtagadása vagy visszavonása, a bizományos működésének létalapja, tehát bizományosi jogi léte nyilvánvalóan megszüntethető a bizományos akarata nélkül is. A bizományosi szerződés is tartalmaz néhány olyan ügyleti kikötést, amely a bizományos jogi önállóságát kétessé teszi. Így pl. kiköti a szerződés, hogy a bizományos más részére terményeket nem vásárolhat, el nem adhat, nem cserélhet és semmi módon el nem idegeníthet. Kiköti a szerződés azt is, hogy albizományos csak egy főbizományossal köthet megállapodást. E rendelkezések nemcsak a fentemlített elvi határozattal ellenkeznek, hanem ellentmondanak a kereskedelmi törvényből levonható ama szabálynak is, mely szerint a bizományos oly ,esetben, midőn a megbízó — habár a dolog természete szerint kötelezve volna — az áru iránt nem intézkedik, az árut a KT. 347. §-ának határozatai