Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A hadikölcsönök valorizációjáról szóló törvényjavaslat

539 Az igényjogosultak meghatározása szempontjából legfontosabb 2. § két csoportot különböztet meg : elsőbe azok tartoznak, akiknek az átértékelésre igényük van, másodikba azok, akiknek az átértékelést méltányosságból meg lehet engedni. Az átértékelésre igénye van annak a természetes személynek, egyházi, közműveló'dési vagy közjóléti jellegű alapítványnak, akinek, illetve amelynek kötvényeit saját nevén és tulajdonaként nosztrifikálták ; ezeken kívül, nosztriíikálás nélküi is annak az ország területén lakó természetes személynek és itt székhellyel bíró egyházi, stb. alapítványnak, aki, illetve amely a kötvényeket sajátmaga jegyezte, vagy 1918 október 31. napja előtt szerezte, amennyiben a kötvényeket az utódállamok államadóssági címletekre ki nem cserélték s ezektől az államoktól a hadikölcsönkötvények alapján más anyagi előnyben sem részesült. Méltányosságból — a pénzügyminiszter diszkrecionárius döntésével — megengedhető az olyan hadikölcsönkötvények átértékelése, amelyeknek tulajdonosai az ország területét bár huzamosabb ideje, de visszatérés szándékával elhagyva külföldön laknak, ha különben a nosztrifikálás hiányában megkövetelt fenti előfeltételek fennállnak, valamint az olyan jogi személyiséggel nem bíró alapok kötvényei, amelyek az említett feltételeknek megfelelnek. Az eredeti jegyzővel, illetve megszerzővel egy tekintet alá esik annak házastársa vagy egyeneságbeli rokona (4. §) ; azonban mindenki legfeljebb olyan névértékű hadikölcsönkötvényen alapuló követelés átértékelésére jogosult, mint amennyit saját nevén és tulajdonaként nosztrifikálták (3. §). A törvényjavaslat nem veszi fel az igényjogosultak közé a jogi személyeket, —az említett alapítványoktól eltekintve — tehát a kereskedelmi társaságokat, s köztük a bankokat. Ennek indokolása az, hogy a bankok és többi kereskedelmi társaságok hadikölcsönkötvényeinek elértéktelenedésekor az ellentételnek tekintendő koronára szóló pénzkötelezettségeik is elértéktelenedtek s így nem érte őket olyan károsodás, mint a természetes személyeket. A kereskedelmi társaságok a hadikölcsön-kötvényeken alapuló követeléseiket a tényleges helyzetnek megfelelően már többnyire úgyis leírták s így velük szemben a valorizálás mellőzése nem igazságtalan és nem méltánytalan. Ugyanígy arra is törekszik a javaslat, hogy a spekulációs célzattal felvásárolt kötvények se részesülhessenek átértékelésben. Az átértékelés pengőértékre szóló, évi 3%-kal kamatozó államadóssági címletekre való kicserélés útján történik, általában 5%-os átszámítási kulccsal. Közelebbről : 1000 koronát meg nem haladó névérték esetén az igényjogosult 100 K = 10 P értékarányban 10 év alatt törlesztendő kötvényeket kap, 1000 és 2000 korona között 100 P névértékű, 40 év alatt törlesztendő államadóssági címletet, végül 2000 korona névérték felett 1000 K = 50 P értékarányban ugyancsak 40 év alatt törlesztendő kötvényeket. (Ez tekinthető az általános szabálynak.) A töredékösszegek számításánál 1000 korona