Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 9. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 1. [r.]
526 ban már hatottak ezek a gondolatok, de ez a hatás halvány, halk volt s csak újabban nyert nagyobb nyomatékot és teljes kibontakozást. IV. Az állami beavatkozás, a) A közösségi szemlélet előtérbe nyomulása. Az állami beavatkozás megizmosodását nagy mértékben előmozdította az individualizmus felfogásával, a túlzott egyéni elvvel szemben a közösség eszméjének, az univerzalizmusnak, az egyetemességi szemléletnek előtérbe nyomulása. Ez a közösségi szemlélet nem esik abba a hibába, hogy a fáktól nem látja az erdőt, hanem mint a közösség tagját szemléli az egyént, felismeri a nemzet tagjainak sorsközösségét és azt vallja, hogy az egyéni érdeknek meg kell hajolnia a közérdek előtt. A közösségi szemlélet a gazdasági tevékenységet nem pusztán az egyéni haszon szűk szemszögéből nézi, hanem a szerint mérlegeli, hogy a közösség szükségleteinek kielégítésére, miként állíthatunk elő minél többet minél racionálisabban. A közösségi gondolat érvényesül sok olyan jogszabályban, amely a magántulajdont korlátozza, a tulajdonos szabad rendelkezőjogának a közösség érdekében szab korlátot. Gondoljunk az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935— IV. törvénycikkre. Ez az erdők fenntartása és a helyes erdőgazdálkodás érdekében megköveteli az üzemtervszerű kezelést ; az erdőgazdálkodás fontosabb elveit és szabályait az erdőre üzemtervben előre meg kell állapítani. Kötelezővé teszi az erdőtörvény az erdőgazdaságok szakszerű irányítását és vezetését is. Jelentékeny beavatkozást valósított meg már az Alföld fásítása érdekében az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról alkotott 1923 : XIX. törvénycikk is. Ez közgazdasági érdekből az érdekelt birtokosok kötelességévé tette az erdősítési vagy fásítási tervben elrendelt telepítés végrehajtását és a telepített erdő további ápolását és fenntartását. A tulajdonos szabad rendelkező jogának megszorítását eredményezi a városrendezésről és az építésügyről alkotott 1937 : VI. törvénycikk számos rendelkezése. A városrendezési tervek kötelezik a telektulajdonosokat is s ekként ők telkük alakítása és beépítése iránt csak a városrendezési tervnek megfelelően rendelkezhetnek ; kötelesek továbbá teljesíteni a telkük és épületük tekintetében mindazt, ami a terv szerint megkívánt helyzet kialakításához szükséges. A közérdeknek a magánérdek háttérbe szorításával való kiemelésére mutat ennek a törvénynek az a rendelkezése is (15. §), amely szerint a városrendezési terv alapján út létesítése vagy szabályozása céljára kisajátított területért nem jár kártalanítás, ha a kisajátított terület a telek eredeti területének egyharmadát nem haladja meg. Áttöri tehát ez a rendelkezés jogrendszerünknek azt