Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A német munkaalkotmány fejlődése és alapelvei

518 A nemzeti szocialista felfogás minden egyes néptag munkájában az összesség érdekében kifejtett szolgálatot értékeli, egyúttal azonban az ilyen munkában az egyes néptagok személyiségének a megnyilatkozását is látja. A munka köti össze az egyént a legszorosabban és legérzékelhetőbben azzal a néppel, amelyhez tartozik. A munka ezért nem más, mint annak a szükségszerű kötelességnek a teljesítése, amely az egyén részéről a közzel szemben áll fenn. A munka azonban alapja annak a jogállásnak és szociális megbecsülésnek is, amelyet a közösség az egyén részére biztosít. Ez a felfogás tehát a közösség és a személyiség szintézisén nyugszik. A nemzeti szocializmus egyik fontos eredménye éppen ennek az összefüggésnek a felismerése. A népközösség és az egyéniség hangsúlyozása nem jelent ellentétet. Egészséges erdőt csak erős fák alkothatnak. Személyek nélküli közösség csak erőtlen tömeg, amely képtelen a rendre és feladatok megoldására. Az a személy pedig, aki nincs egybeforrva a népközösség lényegével és feladatkörével, fa gyökér nélkül, amely huzamosabb időre életképtelen. A népközösségről alkotott német felfogás a munka személyiségének erős hangsúlyozásához és annak a felismeréséhez vezet, hogy a munka és az egyéniség elválaszthatatlan egység. Ez esetben azonban a munkaszerződés nem tekinthető a munkára vonatkozó csereszerződésnek és nem lehet vagyonforgalmi ügyletnek a tárgya. A munkaszerződéssel az ember magamagát állítja a Sozialpolitik, Berlin, 1939. — Herschel : Arbeitsrecht II, Die gesetzliche Regelung des Arbeitsrechts (Grundriss), 7. Aufl. Leipzig, 1940. — Höhn r Rechtsgemeinschaft und Volksgemeinschaft, Hamburg, 1935. — Horsten : Leistungsgemeinschaft und Eigenverantwortung im Bereich der nationalen Arbeit und Grundgedenken über eine Neuordnung der deutschen Lohnpolitik, Würzburg, 1941. — Huber : Verfassungsrecht des Grossdeutschen Reiches, 2. Aufl., Hamburg, 1939. — Hueck—Nipperdey—Dietz : Gesetz. zur Ordnung der nationalen Arbeit, Kommentár, 3. Aufl., München und Berlin, 1939. —Hueck : Deutsches Arbeitsrecht (Grundriss), Berlin, 1938. — Jagusch : Die Rechtsberatungsstellen der Deutschen Arbeitsfront, ihre Aufgaben, ihr Wesen und ihre Rechtsverháltnisse, Berlin—Leipzig—Wien, 1940. — Lehmann : Entwicklung und Inhalt der Fürsorgepflicht des Unternehmers, Berlin—Leipzig—Wien, 1940. —- Ley : Durchbruch der sozialen Éhre, Berlin, 1938. —• Lorenz : Kari Marx und der Kapitalismus, Hamburg, 1937. — Mansfeld—Pohl : Die Ordnung der nationalen Arbeit, Kommentár, Berlin—Leipzig—Mannheim—München, 1934. — Molitor : Deutsches Arbeitsrecht (Grundriss), Leipzig, 1938. — Nikisch : Arbeitsrecht (Grundriss), 1. Halbband, Tübingen, 1936. ; 2. Halbband, Tübingen, 1938. — Riedler : Politische Arbeitslehre, Berlin, 1937. — Selzner : Die Deutsche Arbeitsfront, Idee und Gestalt, Berlin, 1935. — Siebert : Das Arbeitsverháltnis in der Ordnung der nationalen Arbeit, Hamburg, 1935. — Siebert : Jugendschutzgesetz, Kommentár, Stuttgart und Berlin, 1938. — Siebert r Das Recht der Arbeit, Systematische Zusammenstellung der wichtigsten arbeitsrechtlichen Vorschriften, Berlin—Leipzig—Wien, 1941. — Siebert r Englische Sozialpolitik im Arbeitszeitrecht, Stuttgart und Berlin, 1941. — Seldte : Sozialpolitik im Dritten Reich, 1933—1938., München und Berlin^ 1939. — Starcke : Die Deutsche Arbeitsfront, Berlin, 1940. — Tegtmeyer : Arbeitsrecht I, Grundlagen und Wesen des Arbeitsrechts (Grundriss), Leipzig, 1940.