Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A német munkaalkotmány fejlődése és alapelvei

A német munkaalkotmány fejlődése és alapelvei* I. A liberális munkaalkotmánytól a nemzeti szocialista munkaalkotmányig 1. A modem munkaalkotmány keletkezése. A német munkajog történetében a XVIII. századforduló lényegbevágó változásokat hozott. E változások oly mélyrehatóak, hogy velük a munkajog történetének mintegy új korszaka kezdődött. Az új korszakot — amely ugyan a történelmi jogfolytonosságot meg nem tagadta és amelyet az előbbi korszakkal szemben főképpen a céh- és a földesúri rendszer megszűnése jellemez — a „modern" munkajog korszakának nevezhetjük. Az új fejlődésnek szellemi alapjait a korszak természetjogában, az új időket jellemző felvilágosodottságban és a klasszikus nemzetgazdaságnak ezzel szorosan összefüggő tanaiban kell keresnünk. A növekvő népesedéssel és a fokozódó iparosodással kapcsolatos szociális és gazdasági fejlődés csak elősegítette a jogtörténelmi folyamatot. Ebben a korban került először a felszínre a mai értelemben vett szociális kérdés. A kérdés felvetése során azonban csak arra kerestek orvoslást, miképpen lehet a kiuzsorázástól, valamint az elszegényedéstől és ennek következtében az államellenes területre sodródástól megóvni a népnek azt a hatalmas rétegét, amely munkáját szerződés útján másoknak a szolgálatába állítja. A szociális kérdés tehát csupán a munkaviszonyban és így függő helyzetben lévő népréteg problémáit érintette. Eleinte főképpen csak az ipari munkásság kérdéseivel foglalkoztak, később szőnyegre kerültek a mezőgazdasági munkásság, az ipari és a háztartási alkalmazottak problémái is. A modern munkajog első időszakában e kérdések megoldását a liberalizmus területén és annak eszközeivel kísérelték meg. Annak ellenére, hogy az állami szociálpolitika antiliberális volt, a világháborúig (1914—1918) a liberalizmus nyomta reá a német munkások életviszonyaira és a német munkajogra bélyegét. 2. A szabad munkaszerződés. A munka szabályozásának liberalisztikus eszköze a „szabad munkaszerződés" volt. Ennek gazdasági és szociálpolitikai alapgondolata a következőkben vázolható. A gazdasági élet és a munkaviszony természetes rendjét az erők szabad játéka, valamint a munkaadó és a munkavállaló, mint *Dr. Wolfgang Siebert, berlini egyetemi ny. r. tanár 1941 május 15-én a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetnek rendezésében tartott előadásának kivonata. Az előadás teljes terjedelmében a Nemzeti Munkaközpont és a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének kiadásában könyvalakban a közeljövőben megjelenik. A fordításról Kuncz Ödön főszerkesztőnk közreműködésével Cottely István szerkesztőnk gondoskodott. 33