Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete

487 JOGGYAKORLAT Általános gazdasági joggyakorlat Jó erkölcsökbe ütköző ügylet. — (144.) Abban a megállapodásban, amelyet a peres felek a felperes állítása szerint kötöttek, hogy t. i. a felperes mindent elkövet az alperes lelkésszé választása érdekében, viszont az alperes, mint lelkész keresztül viszi, hogy a felperes az egyházközség gazdasági hivatalának vezetője legyen, a jó erkölcsökkel meg nem férő mozzanat az, hogy az egyházközségi hivatal betöltésénél nem a köz — az egyházközség — érdekét tartja szem előtt, hanem az illető hivatalban való alkalmaztatást magánszolgálatok — korteskedés — díjazására kívánja jelhasználni. Ez a körülmény a felperes követelését a jó erkölcsökkel meg nem férővé s ezért bíróilag nem érvényesíthetővé teszi. (C. II. 646/194.) Tilos ügylet. (145.) Elvileg az ügyvéd megengedett ténykedés elvégzésére vállalkozik akkor, ha eljárása célja örökbefogadási szerződés készítése, vagy pedig a magyar állampolgárságnak külföldi állampolgár részére való kieszközlése, Az adott esetben az alperes ügyvédnek tudomása volt arról, hogy úgy a létesítendő örökbefogadási szerződés, valamint az ezzel elősegítendő magyar állampolgárság megszerzésének is egyedül az volt a célja, hogy ezzel, mint eszközzel, a meghatalmazok elháríthassák a szolgálati alkalmazásban maradásukkal szemben a meg nem volt állampolgárságuk folyományaként őket fenyegető jogi és anyagi következményeket. Tehát az alperes a megbízás elfogadásakor az érdek és cél megjelölése következtében előtte nyilvánvalóvá vált oly ügy vitelére vállalkozott, mely a hatóságok megtévesztésével azok megfelelő törvényes és közérdekű óvóintézkedésének meghiúsítására irányult, az ennek az ügynek ellátására való vállalkozása, tehát mint ügyvédnek tilos volt. (1937 : IV. t.-c, 82. § 2. bek.) Az anyagi jog értelmében az általános erkölcsi felfogással ellentétes cél megvalósítására kötött szerződés pedig semmis. (C. VI. 5223/1940.) Verseny. — (146.) Az, hogy a korábban a felperesnél alkalmazott ügynökök, akiket ezen alkalmaztatásuk alatt felkeresett megrendelő előtt a vállalat frontharcos jellegét hangoztatták, az alperesekhez való átlépésük és az alperesek részére ugyanazon ügyfeleknél való megrendelés szerzés alkalmával nem hivatkoztak a vállalat frontharcos jellegére, vagy a vállalatnak a Frontharcos Szövetséggel való kapcsolatára, nem ellenkezik azzal a megállapítással, hogy az alperes vállalatnak ilyen jellegét színlelték, mert annak közlése hiányában, hogy már más vállalat részére ügyködnek, a megrendelőket abban a tévhitben hagyták, hogy a frontharcosokkal kapcsolatban lévő vállalatoknak adják a megbízást. (C. IV- 1455/1941.) Engedmény. — (147.) Az engedményező az engedményezéssel magát a követelést ruházza át az engedményesre oly hatállyal, hogy az azzal való rendelkezés az engedményes jogkörébe megy át. Annak, hogy az adott esetben ilyen engedményezés történt, ellene szól az a körülmény, hogy az engedményező a vállalati összeg bizonyos része felett a vitatott engedményezés ellenére szabadon rendelkezett. (C. VII. 2477/1941.)