Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

29 mennyiség vétele esetén élvezi a lejárt kötés feltételeit. Az eladó a kiszolgálás elől nem zárkózhatik el, mert az árufelhalmozás veszélyének teszi ki magát. Egyrészt hátrányba kerül, mert volt piacán megjelent a konkurrencia is, másrészt kötés hiányában kis tételekben is olvan áron és feltételek mellett köteles kiszolgálni áruját, mint amilyen áron és feltételek mellett kötésre szállított. Kötés létesítése esetén a felek rendszerint megállapodnak abban is, hogy a rendben történt lebonyolítás esetén a vevő milyen bonusokat élvez. Kérdés, megadandó-e ez a bonus akkor is, ha újabb kötés nem létesült ? Az árrögzítő rendelet szerint igen, mert ezek az előnyök is beletartoznak az ,,eladási feltételek'' csoportjába. Előfordulhat az az eset is, hogy a vevő újabb kötést nem létesít, de a következő időszakban is lehívja a lejárt kötésben meghatározott mennyiséget, de minthogy most már nincs megkötve beszerzési szerződéssel, ezen mennyiségen felüli szükségletét másutt szerzi be. Míg a két fél között kötés volt érvénvben. az eladó meg tudta védeni jogait egyrészt a beszerzési szerződésben biztosított kötbér és kárigény érvényesítésével, másrészt bírói úton, míg kötés nemlétében hátrányt szenved a nélkül, hogy kártérítést kapna, sőt még neki kell olyan előnyöket nyújtania a vevőnek, amilyen előnyöket azelőtt csak kötés létesítése esetén adott. Abeszerzési szerződések másik nagy csoportját, mint említettük, a nyersanyagbeszerzési szerződések képezik. A beszerzési szerződéseknek erről az osztályáról kevesebbet szoktak beszélni, általában a nagyközönség nem is ismeri azokat, pedig közgazdasági szempontból ezek sokkal nagyobb fontossággal búnak, mint az árubeszerzési szerződések, mert hiszen ha egy vállalat nem tudja beszerezni nyersanyagszükségletét, úgy árueladásait is kénytelen beszüntetni. A vállalatokat nyersanyagfeldolgozás szempontjából általánosságban négy csoportra oszthatjuk : a) bányaterméket feldolgozó, b) mezőgazdasági terméket feldolgozó, c) hulladékanyagot feldolgozó és végül d) az ipari félkészgyártmányt feldolgozó vállalatok csoportjaira (bár a d) alatt említett vállalatok által létesített nyersanyagbeszerzési szerződéseket bizonyos mértékig árubeszerzési szerződéseknek is tekinthetjük). A nyersanyagbeszerzési szerződés értelmében az eladó arra kötelezi magát a vevővel szemben, hogy az általa előállított, ül. összegyűjtött nyersanyagot a vevőnek adja át és a vevő arra kötelezi magát, hogy ezt a nyersanyagot az eladótól át fogja venni. Ezek a nyersanyagbeszerzési szerződések a beszerző vállalatok minéműségétől függően igen változatos képet mutatnak, jogi szempontból azonban általánosságban ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az árubeszerzési szerződések. Itt a kizárólagosság nem olyan fontos követelmény, mint az árubeszerzési szerződéseknél, mert igen gyakran csak abban állapodnak meg a felek, hogy az eladó bizonyos idő alatt bizonyos mennyiséget leszállít