Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 6. szám - A magyar váltó- és csekkjog kiterjesztése a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészre
348 szerint töltse ki és ezáltal a váltókötelezettség, illetőleg a váltóból eredő jogok tartalmának a megbírálását tetszése szerint a román vagy a magyar jog alá utalja. Az üres váltó kitöltésére vonatkozó jogot a román törvény 12. szakasza értelmében a váltóbirtokos csupán a kibocsátás időpontjától számított három éven belül gyakorolhatja. Ezt a szabályt, amely a váltóbirtokos jogát — a magyar joghoz viszonyítva — szűkebbre szabja, a rendelet a román jog hatálya alatt kiállított váltók tekintetében sem tartja fenn. A rendelet 3. §-ának második bekezdése — nyilván arra tekintettel, hogy a váltó kibocsátások időpontját adott esetben nehéz megállapítani — kimondja, hogy a váltóbirtokos az üres váltó kitöltésére vonatkozó jogát nem veszti el abból az okból, mert a váltó kibocsátása óta három év eltelt. A váltó kitöltésére vonatkozó jogot a rendelet 3. §-a szerint csak akkor kell elveszettnek tekinteni, ha a rendelet hatálybalépését megelőzően a bíróság jogerősen megállapította, hogy a váltóbirtokosnak ez a joga már elenyészett. A bírói döntéssel már lezárt kérdéseket tehát a rendelet nem bolygatja meg. A román törvény 45. szakasza feljogosította az adóst arra, hogy a váltóösszeget, ha a váltót nála fizetés végett kellő időben be nem mutatták, a váltóbirtokos költségére és veszélyére a „Cassa de Depuneri si Consemnatiuni"-nál (Letéti és űrzési Pénztár) letehesse s a tételről szóló elismervényt a fizetés helyének törvényszékénél vagy járásbíróságánál benyújthassa. Ezt a szabályt a visszacsatolt területen már megelőzően kiállított váltók tekintetében sem lehetett fenntartani, mert a román törvényben említett intézetet fennálló jogszabályaink nem ismerik. Minthogy a magyar jog szerint (Vt. 40. §) hasonló esetekben bírói letétbe helyezés lehetséges, a rendelet 4. §-a a kérdést azzal a szabállyal oldja meg, hogy a román törvény 46. szakaszában meghatározott esetekben az adós a váltóösszeg bírói letétbe helyezésére jogosult. A rendelet 5. §-a a csekkjog körében szükséges átmeneti szabályokat tartalmazza. Ugyancsak a csekkre, továbbá a váltónak és csekknek a megsemmisítésére vonatkoznak a rendeletnek 6. és 7. §-ai. A rendelkezésünkre álló hely szűkvolta miatt a csekkre vonatkozó rendelkezésekkel — figyelemmel a csekknek a váltónál kisebb gyakorlati jelentőségére is — ez alkalommal nem foglalkozhatunk. A magyar váltójog szabályainak a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészre kiterjesztése a váltók fizetés végetti bemutatásának és az óvás felvételének elengedéséről szóló 6280/1940. M. E. és 2820/1941. M. E. számú rendeletek hatályát nem érinti. Az említett két rendeletben foglalt szabályok tehát további intézkedésig ezután is érvényben maradnak. A magyar váltó- és csekkjog szabályainak a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészre kiterjesztésével az ország területén érvényben levő jog egységesítése nagy lépéssel haladt előre. Remélni lehet, hogy az egységesítés a jog más területein is mihamarabb