Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A fogyasztás képviselete a gazdaságszervezeti jogban

337 désnek látszhatik, ami normális viszonyok közé be nem illeszthető,12 viszont az is bizonyos, hogy a gazdasági életbe való állami beavatkozás már régóta s általánosan olyan tény, amelynek létezését vitatni nem, hanem csak formáit vizsgálni lehet.13 A fogyasztásvédelem gondolatának az állam- és gazdaságrendszer kérdésével való kapcsolatbahozatala is meglehetősen problematikus értékűnek látszik és az ettől független gyakorlati szükségletérzés szempontjára hivatkozás érvével könnyen legyengíthető.14 * Az a kép, ami a fogyasztásképviselet megjelenési formái tekintetében egyrészt a fejlődéstörténetben, másrészt a nemzetközi gazdaságjog összehasonlítása alapján elénk tárul, meglehetősen tarka és változatos. Az első — s valószínűleg időrendben is a legkorábbi — kategória meglehetősen hibrid természetű, mert nem fogyasztói formák között jelenik meg. Ide sorozzuk ugyanis azokat a fogyasztói magatartásokat legtöbbször egyesülés vagy éppen kereskedelmi vagy termelési tevékenység formájában, amelynek célja az, hogy aktív módon befolyásolják a gazdasági feltételeket. Ide sorolhatók az igen elterjedt beszerzési, fogyasztási egyesülések, amelyek természetesen igen sokszor nagyon találóan nevezik magukat „fogyasztási és termelő11 szövetkezeteknek. Az államiságnak ezekkel az egyesülésekkel szemben tanúsított megértő, sokszor a támogatásig menő magatartása mindenesetre elég hangsúlyozott „fogyasztásvédelmet" jelent, legtöbbször azonban tömegszociális és majdnem karitatív okokkal magyarázható. A második fokozat különbözőségét a tevékenység bizonyos eltolódása jelenti. A fogyasztói egyesülés — még mindig az önvédelem parciális gondolata jegyében — lemond a közvetlen termelési, termelésközvetítési vagy bármily más piacelembefolyásoló tevékenységről és vagy csak arra szorítkozik, hogy nevelő vagy propaganda-eszközök igénybevételével érjen el fogyasztásvédelmi eredményeket (az eszközök néha meglehetős agresszivitást is feltüntethetnek : pl. fogyasztóellenes termeléssel szemben alkalmazott bojkott), — vagy pedig az államiság igénybevételével törvényhozási vagy kormányzati intézkedés útján akarja a piaci feltételeket a fogyasztás érdekében befolyásolni. Ezzel a formával kapcsolatosan azonban több körülményre kell ügyelnünk : Sok esetben bizonyos magasabb szempontok által vezérelt termelési egyesülések is eredményeznek fogyasztási érdekeket is szolgáló közrendszabályo12 Soule, George: Consumer protection. Encyclopedia of the social sciences. Vol. VI. New York, 1931. 283. 13 Haussmann Konzerne 5. 2/j. — Nálunk legutóbb Meznerics Iván: Közigazgatás és közgazdaság. (Dolgozatok a közigazgatási reform köréből, Magyary-emlékkönyv.) Budapest, 1940. 177. 14 Soule, George: Consumers' Leagues. Encyclopedia of the social sciences Vol. VI. 293.