Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A fogyasztás képviselete a gazdaságszervezeti jogban

334 A fogyasztás képviselete a gazdaságszervezeti jogban Olyan rövidséggel, mint ahogyan azt a cím-megjelölés megkívánja, — igen nehéz meghatározni kellő szabatossággal azt a kérdést, amiről pár adatot és megfigyelést kívánunk közreadni : ez a magyarázata annak, hogy úgyszólván minden szóhoz bizonyos — részben megszorító jellegű — megjegyzést kell hozzáfűznünk. A fogyasztás helyzetét valamilyen formában és vonatkozásban kétségtelenül minden gazdasági rendszer és tevékenység figyelembeveszi, csak esetleg egészen más indokból és céllal. A fogyasztás és termelés viszonya sok tekintetben a tiszta nyereséggazdálkodási rendszerben jelent a szó szoros értelmében vett „szembeállítást", azonban nem lehet vitás, hogy ez a rendszer is számol a fogyasztás teherbíróképességével és a nyereségkalkuláció felállításánál a fogyasztót legalább is ily szempontból figyelembe veszi.1 A fogyasztásnak, mint gazdasági tényezőnek a fontossága azután annyiban és abban a mértékben nyomul előtérbe, amily mértékben a gazdálkodás iránytadó szempontja a nyereségbiztosítási gazdálkodástól a szükségletfedező gazdálkodás felé halad.2 Megszorítólag kell azonban sokszor értelmeznünk a fogyasztás (személyileg fogyasztó) kifejezést is bizonyos irányban. Egy sokszorosan, mélyen tagolt gazdasági rendszerben ugyanis több egymást fedő fokozat tagjainak egymásközötti viszonyában ,,fogyasztóidnak tűnik fel az a gazdasági helyzet is, ami a „fogyasztás" mindennapi értelme és egy, a termeléstől még távolabb eső másik réteg, fokozat szempontjából maga is még ,,csak" feldolgozó vagy közvetítő, s ezen a minőségen anyagilag az sem változtat, hogy ennek a fokozatnak a tagjai bizonyos egyesülésekben pl. esetleg ,,fogyasztók"-nak nevezik magukat. Természetes, hogy ezen a téren azután néha igen nehezen elhatárolható kategóriákkal találkozunk : a volt balti államok kiviteli és behozatali érdekeltségeinek ,,Verbraucherverband"-jai nyilván nem fogyasztói érdekköröket, mint ilyeneket képviseltek a szó mindennapi és ez alkalomból bennünket is érdeklő értelme szerint,3 — amivel szemben a dán 1 Schiller, Kari : Marktregulierung und Marktordnung in der Weltagrarwirtschaft. Jena, 1940. 358. 2 Fossati, Eraldo : Korporative Wirtschaftstheorie. Jena, 1938. VII. — Haussmann, Fritz : Konzerne und Kartelle im Zeichen der „Wirtschaftslenkung". Zürich—Leipzig, 1938. 140. — Gebhard, Ludwig—Merhet, Hans : Das Recht der landwirtschaftlichen Marktordnung. München und Berlin, 1936—1940. I. 6. — Nálunk legutóbb Surányi-Unger Tivadar : A magyar gazdasági jólét útja. Budapest, 1940. 41. 3 Bötthcer—Merhet—Müllensiefen : Kartei-Handbuch des Wirtschaftsrechts. Stuttgart, 1935—1941. Ausfuhrförderung XV. B. Tagesfragen 52.