Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A gazdasági jogról

329 a kartelltörvényben pedig az akadályozóra. Az előbbi vállalatoknak adományozható kedvezményeket állapít meg, az utóbbi hátrányokat a gazdasági versenyt szabályozó megállapodás vagy határozat által kötelezettekkel szemben. k) Gazdasági 'perjog. Ezalatt a gazdaságjogi viszonyokból származó jogvitáknak különbírósági eljárással eldöntésére vonatkozó szabályokat értjük. Ilyen gazdaságjogi különbíráskodás folyik pl. a tőzsdebíróság előtt. Gazdaságjogi különbíráskodásnak kell azonban minősítenünk többek között a mezőgazdasági szolgálati viszonyból származó vitás ügyekben a közigazgatási hatóságok elé tartozó eljárást is. A gazdasági jogi szemléletre jellemző a közérdekű kereset intézménye, amely lehetővé teszi, hogy magánjogokat az érdekeltek helyett vagy azok mellett valamely közszerv érvényesítsen. Példa a kincstári jogügyi igazgatóságnak a kartellbíróságnál indítható keresete, továbbá tisztességtelen verseny abbanhagyása iránt a cselekmény által érintett szakmabeli érdekek előmozdítására hivatott gazdasági testület (szakegyesület) indította kereset. (1923 : V. t.-c. 32. §.) 1) Gazdasági alkotmányjog. Ilyen is van. A gazdasági jog körében haladt leginkább előre annak a követelménynek a megvalósítása, amely szerint a korszerű államban a legislativával szemben túlsúlyt kell biztosítani az exekutivának.23 Már az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t.-c. 2. §-a felhatalmazást adott a kormánynak bizonyos gazdasági ügyekben „a fennálló és idevonatkozó törvényektől eltérően is" rendeletek kiadására. A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. — szélesebb terjedelemben — felelevenítette az ilyen felhatalmazást. 2. §-a szerint ,,a minisztérium mindaddig, amíg azt a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása szükségessé teszi, e célok érdekében rendelettel magánjogi és eljárási, úgyszintén a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezéseket is tehet". Az 1938 : XV. t.-c. 9. §-a ezt a felhatalmazást kiterjesztette ,,a termelés folytonosságának biztosítását célzó rendelkezések megtételére is". Még szélesebb terjedelmű a honvédelmi törvény által háború idején vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetében a minisztériumnak adott kivételes hatalom. A honvédelmi törvény a kivételes hatalmon felül is számos felhatalmazást ad rendeleti szabályozásra. 4. A gazdasági jog módszerében, mint ebből a rövid áttekintésből is láthatjuk, képviselve vannak magánjogi, büntetőjogi, alkotmányjogi, közigazgatási jogi és perjogi eszközök egyaránt. A rendszert illetőleg tehát kézenfekvőnek látszanék a gazdaságjogi rendelkezéseknek az említett jogágak szerint való csoportosítása. E szerint egy-egy fejezetet alkotna a gazdasági magánjog, gazdasági büntetőjog és így tovább. 23 V- ö. Magyary : Államéletünk válsága. Különlenyomat az 1939. „Egyedül vagyunk" 6. számából.