Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A gazdasági jogról

325 irányítás módjára és mértékére vonatkozó normákat tartalmazza. Egyszersmind tartalmazza a magántevékenység terjedelmét megszabó normákat. Azoknak az előírásoknak az összesége, amelyekben jogi kifejezésre kell jutnia a gazdaság közösségi rendeltetésének". (Gemeinschaftsbezogenheit der Wirtschaft.)15 Valamennyi esetben a gazdasági jognak nagyjából azonos területét határoljuk körül. 3. A gazdasági jognak ekként megrajzolt határai oly hatalmas anyagot fognak át, hogy azt csupán vázolni is túlságosan terjedelmes lenne. Meg kell tehát elégednünk azzal, hogy sorra vesszük a szerkezeteket, amelyekkel a gazdasági jog leginkább dolgozik, vagyis, hogy röviden ismertetjük a gazdasági jog módszerét. a) A jogképesség korlátozása. Az 1939 : IV. t.-c. 15. §-a korlátozza zsidónak mezőgazdasági vagy erdőgazdasági ingatlan élők közötti jogügylet útján való szerzésére vonatkozó képességét. b) A rendelkező hatalom korlátozása. Főbb esetei a záraláhelyezés vagy másszóval záralávétel, kizárólagos elidegenítési jogosultság, rendelkezéshez hivatalos hozzájárulás szüksége, vállalati vezető kirendelése. A záralávétel történhetik jogszabály vagy hatósági intézkedés erejénél fogva. A rendes eset az, hogy a jogszabály kijelentése szerint valamely ingó dolgot záraláhelyezettnek kell tekinteni. Az 1936 : V. t.-c. 24. §-a felhatalmazza a földmívelésügyi minisztert, hogy bizonyos előfeltételek mellett a borkészletet zár alá vétethesse. A záralávétel nem jelentené a rendelkező hatalom korlátozását, ha csupán büntetőjogi következmények biztosítanák. Általános magánjogi szabály azonban, hogy a forgalomból kizárt dolog elidegenítése érvénytelen. Az 1220/1941. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése félreérthetetlenül kifejezi, hogy „bejelentési kötelezettség alá eső bőrtalpú lábbelivel ... a bejelentésre kötelezettek nem rendelkezhetnek". Kizárólagos elidegenítési jogosultságot állapít meg az 5430/1940. M. E. számú rendelet, amelynek 5. §-a szerint ,,búzát, rozsot, kétszerest, zabot és ezek őrleményeit külföldre csak a Futura jogosult eladni". Bizonyos külföldi tartozások rendezéséhez a 6370/1931. M. E. számú rendelet 5. §-a értelmében hivatalos hozzájárulás szükséges. Vállalati vezető kirendelésére ad jogalapot az 1939 : IV. t.-c. 23. §-a. A 7720/1939. M. E. számú végrehajtási utasítás 63. §-ának második bekezdése szerint ,,a vezetőt megillető jogkörben a munkaadó és a munkaadó nevében rendelkezésre jogosultak a vezető kirendelésének tartama alatt rendelkezéseket nem tehetnek". c) Tulajdoni korlátozás. Ide soroljuk a tulajdonnak jogszabálylyal vagy hatósági intézkedéssel való megterhelését, amire példa az ingatlanra vonatkozó állami elővásárlási jog (1920 : XXXVI. t.-c. 16. §),vagy a villamos energia vezetésével kapcsolatos hasz15 Bericht über Stand und Aufgaben des Wirtschaftsrechts, Deutsche Rechtswissenschaft, 2. Band, 1. Heft, 28. old.