Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

314 technikai életviszonyok hatalmas méretű fejlődése és átalakulása szükségszerűen a jog területén is eltolódásokat, új rétegeződést idéz majd elő. Ma már nemcsak Németországban, de az egész világon kezd tudatossá válni, — írja Hedemann — hogy az iparnak gyors előrehaladása nem fér el csak a szabadalmi jognak keskeny szalagjai között, hogy a gazdasági szervezkedésnek egészen új jelenségei nem maradhatnak meg csak a kereskedelmi jog talaján, hogy a gazdasági életre gyakorolt állami befolyásnak egyre növekvő ereje nem tűri a közigazgatási jog klasszikus formuláit, hogy a mezőgazdaságnak ugyancsak teljesen új jelenségei gyakran nem egyeztethetők össze a „magántulajdon" régi alakzataival stb. Világszerte százával látnak napvilágok az új jogszabályok s ezeket egyre nehezebb beskatulyázni a jogrendszer megszokott „rekeszei"-be. E „rekesz"-ek holt anyagból valók, tartalmuk : az élő és időnként rohamosan fejlődő, ma pedig renaissance-át élő jog mind nehezebben szorítható beléjük, míg védül szétfeszíti az elavult alkotmányokat. A jog területén évtizedekre, ha ugyan nem évszázadokra nyúló változások kezdetén vagyunk. Ezért talán merészségnek tűnik fel, hogy a fejlődésnek már ehhez a kezdeti stádiumához új formákat keresünk. De meg kell ezt tenni, hogy a fejlődés áradatát már eleve a helyes mederbe, legalább is a helyes irányba tereljük. Hedemann fentemlített könyvének előszavában közelebbről is indokolja az úttörés szükségességét, de •— véleménye szerint — még inkább meggyőző e tekintetben magának a könyvnek az átolvasása. A könyv gazdag tartalmát e rövid ismertetés keretében lehetetlen volna áttekinteni s így csak gondolatmenetének, a vázolására szorítkozunk, lehetőleg követve a szerző saját ismertetésének vezérfonalát. Felépítése az egyén és a közösség életének alapvető jelenségeiből indul ki. Ma a hangsúly a közösség életén van s az előtérben a népközösség reprezentánsa : az állam áll. Ezért a könyv első része az államnak a gazdasági életre gyakorolt befolyásával foglalkozik, kezdvén az állam és a gazdasági élet szembeállításával és az állam primátusának a kihangsúlyozásával. Az állami „tervezés" alapjelenségeinek vázolása után a politikai és gazdasági elméleti fejtegetések területéről a gazdasági jog tulajdonképpeni új területére lép s egymásután lebbenti fel a fátyolt a gazdasági jogalkotás, a gazdasági bíráskodás, a gazdasági büntetőjog, sőt a gazdasági rendőrség már sok helyen meglévő, csak esetleg még nem így nevezett intézményeiről. Mindezek olyan jogi intézmények, amelyek a mai társadalmi-gazdasági életnek szerves alkotórészei, működésének nélkülözhetetlen feltételei s így létezésük előtt nem hunyhat szemet a jogtudomány sem. További érdekes fejezetek szólnak ezután a piacszabályozás, az állami koncessziós rendszer, a gazdasági verseny, az állami ellenőrzés (bankfelügyelet, kartelközigazgatás), az államilag irányított hitel, az állami szubvenció stb. nagyfontosságú kérdéseiről. Mindeme intézmények hátterében ott áll a huszadik századnak a szerző szerint két alapvető jelensége : az autarkia és az államok gazdasági háborúja, amelyek végeredményben szükségessé tették a gazdasági élet majd minden ágának új szabályozását. Az új szabályozás azonban maga után vonja az új jogi szemlélet szükségességét is. A könyv második része ezt a főcímet viseli : „Eigenleben der Wirtschaft" ; ebben a szerző a gazdasági életnek az állami befolyástól független jogi funkcióit foglalja össze. A politikai (közigazgatási) önkormányzat